Kristján Eldjárn

A mai világban a Kristján Eldjárn az emberek széles köre számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Kristján Eldjárn sokak figyelmét felkeltette, és heves vitákat váltott ki a társadalomban, az akadémikusoktól és a különböző területek szakembereitől a hétköznapi emberekig. A jelenség jobb megértése érdekében kulcsfontosságú, hogy a Kristján Eldjárn-et különböző nézőpontokból közelítsük meg, és elemezzük annak sokrétű következményeit. Ebben a cikkben a Kristján Eldjárn-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megvizsgáljuk annak hatását különböző összefüggésekben. Reméljük, hogy ezzel az elemzéssel hozzájárulhatunk a Kristján Eldjárn megértéséhez és átgondolásához, valamint a probléma hatékony kezeléséhez szükséges ötletek és javaslatok generálásához.

Kristján Eldjárn
Izland 3. köztársasági elnöke
Hivatali idő
1968. augusztus 1. – 1980. augusztus 1.
ElődÁsgeir Ásgeirsson
UtódVigdís Finnbogadóttir
Született1916. december 6.
 Izland, Svarfaðardalur
Elhunyt1982. szeptember 14. (65 évesen)
 USA, Cleveland
SírhelyFossvogur up cemetery
Pártfüggetlen politikus
SzüleiÞórarinn Kr. Eldjárn
HázastársaHalldóra Eldjárn
Gyermekei
  • Þórarinn Eldjárn
  • Sigrún Eldjárn
Foglalkozáspolitikus, tanár, kurátor
Iskolái
Halál okaszív- és érrendszeri betegség
Díjak
  • Royal Order of the Seraphim
  • Sólyom-rend
  • Szent Olav-rend
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1972. február 29.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristján Eldjárn témájú médiaállományokat.

Kristján Eldjárn (Svarfaðardalur, 1916. december 6. – Cleveland, 1982. szeptember 14.) izlandi tanár, kurátor és politikus, 1968-tól 1980-ig az ország harmadik köztársasági elnöke.

Élete

Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök társaságában

1916. december 6-án született Þórarinn Kr. Eldjárn és Sigrún Sigurhjartardóttir fiaként.[1]

A Koppenhágai Egyetemen szerzett diplomát régészetből, majd az Izlandi Egyetemen tanított. Az izlandi pogány temetkezésekről írta doktori disszertációt, 1957-ben avatták doktorrá.[2]

1945-ben az Izlandi Nemzeti Múzeum kurátorává, két évvel később pedig igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget elnökké választásáig megtartotta.[3]

1966 és 1968 között több oktatási tárgyú műsor házigazdája volt, majd az Izlandi Nemzeti Televízióban többször mutatott be történelmi műkincseket. Itt tett szert széles körű ismertségre, mely hozzásegítette karrierje csúcsához, amikor 1968-ban függetlenként elindulva megnyerte az elnökválasztást. Ugyan a közvélemény-kutatások ellenfelét, Gunnar Thoroddsen nagykövetet várták befutónak 70%-os eredménnyel, végül Kristján győzött 65,6%-kal 92,2%-os részvételi arány mellett.[1]

1972-ben és 1976-ban is újraválasztották. 1980-ban már nem indult el a választásokon. Úgy döntött, hogy hátralévő éveiben kizárólag tudományos kutatásoknak szenteli életét.[1]

1982. szeptember 14-én, szívműtétje után hunyt el az Egyesült Államokbeli Clevelandben.[4]

Az Izlandi Régészeti Lap szerkesztője volt, több könyvet is írt a régészettel kapcsolatban.[5]

Fia, Þórarinn Eldjárn híres novellista, költő és alkalmi regényíró.[6]

Lánya, Sigrún Eldjárn szintén író, több gyermekkönyvet is illusztrált.[7]

Elődje:
Ásgeir Ásgeirsson
Izland elnöke
1968–1980 		Utódja:
Vigdís Finnbogadóttir

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Archiválva 2015. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Életrajza. (izlandi)
  2. ↑ Történészi pályafutása. (izlandi)
  3. ↑ Munkái. (izlandi)
  4. ↑ Halála. (angol)
  5. ↑ Művei. (angol)
  6. ↑ Archiválva 2015. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Þórarinn Eldjárn életrajza. (izlandi)
  7. ↑ Archiválva 2015. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Sigrún Eldjárn életrajza. (izlandi)

Források