Kováts Dezső
A mai világban a Kováts Dezső nagyon fontos és fontos témává vált. Hatása különböző területekre és ágazatokra terjed ki, a gazdaságtól a politikáig, a technológián és általában a társadalomon keresztül. Az elmúlt években megnőtt a Kováts Dezső iránti érdeklődés, ami az emberek széles körének kíváncsiságát és figyelmét felkeltette. Fontos megérteni és mélyrehatóan elemezni mindent, ami a Kováts Dezső-hez kapcsolódik, annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli kihívásait. Ebben a cikkben kimerítően feltárjuk ezt a lenyűgöző témát azzal a céllal, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújtsunk a Kováts Dezső-ről, hogy az olvasók bővíthessék ismereteiket és jobban megértsék e jelenség mai jelentőségét.
| Kováts Dezső | |
| Született | 1905. augusztus 24.[1] Kövend |
| Elhunyt | 1986. november 5. (81 évesen)[1] Sepsiszentgyörgy |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész |
Kováts Dezső (Kövend, 1905. augusztus 24. — Sepsiszentgyörgy, 1986. november 5. ) erdélyi magyar színész, színműíró.
Életútja
Középiskolát a székelykeresztúri Unitárius Főgimnáziumban végzett (1924), földmérői szakképesítést szerzett Kolozsvárt 1930-ban. Színészi pályáját Ferenczy Gyula székelyföldi színtársulatánál kezdte 1935-ben, majd Fekete Mihály temesvári, Szabadkai József szatmári társulatához szegődött. A marosvásárhelyi Székely Színház tagja volt 1946 és 1956 között, majd a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója volt nyugalomba vonulásáig (1956–68).
Egyiptomi legenda című zenés játékát 1947-ben mutatta be a Székely Színház. Ugyancsak Marosvásárhelyen mutatták be Kiss Lászlóval közösen írt Vihar a havason című háromfelvonásos színművét (1952), amely dramaturgiai úttörésnek számított ugyan, de nem tudott szabadulni a jellemábrázolásnak az időszakra jellemző romantikus túlzásaitól, leegyszerűsítéseitől. Több egyfelvonásost és rövid jelenetet írt; 1972-ben került színre Sepsiszentgyörgyön Tűzszerszám című háromfelvonásos mesejátéka (Andersen nyomán). Több színdarabot fordított románból magyarra, legjelentősebb Mihail Șorbul Szökevény című drámája.
Köteteiből
- Vihar a havason (Kiss Lászlóval közösen, 1953. Al. Kirițescu-Aurel Bontoș fordításában románul is 1954);
- Tűzszerszám (Sepsiszentgyörgy 1974).
Irodalom
- Gálfalvi Zsolt: Vihar a havason. Utunk, 1952/49.
- Szentimrei Jenő: Vihar a havason. Igaz Szó, 1953/5.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
.svg){kind=small}