Kovács András Bálint

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kovács András Bálint hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Kovács András Bálint felkeltette a különböző ágazatok figyelmét és érdeklődését, vitákat és vitákat váltva ki relevanciájával és jelentésével kapcsolatban. A Kovács András Bálint jelenség áthatotta mindennapi életünk kulcsfontosságú aspektusait, megváltoztatva kapcsolatainkat, információfogyasztásunkat és a körülöttünk lévő világ megértését. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Kovács András Bálint körül forgó különböző szempontokat, hogy megértsük a kultúrára, politikára, technológiára és az emberi kapcsolatokra gyakorolt ​​hatását. Kritikai megközelítéssel megpróbáljuk megfejteni a Kovács András Bálint-re jellemző összetettségeket és árnyalatokat, hogy megvilágítsuk a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Ez a szócikk a filmesztétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).
Kovács András Bálint
SzületettKovács András Bálint
1959. február 13. (66 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar, magyar
HázastársaWinkler Erika (1995-)
SzüleiKovács András
Foglalkozásafilmesztéta, egyetemi tanár
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1978–1983)

Kovács András Bálint (Budapest, 1959. február 13. –) filmesztéta, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Kovács András filmrendező és Pongrácz Gabriella. 1978–1983 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-francia-esztétika szakán tanult. 1983 óta az ELTE BTK esztétika tanszékén oktató, egyetemi docens. 1983–1995 között a Filmvilág szerkesztője volt. 1984–1986 között a Balázs Béla Stúdió művészeti konzultánsa volt. 1990–1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola Mozgóképelmélet Szak vezetője volt. 1995–1998 között a párizsi Magyar Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 2006–2009 között a Nemzeti Audiovizuális Archívum szakmai igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Kutatási területe a modern európai művészfilm.

Magánélete

1995-ben házasságot kötött Winkler Erikával. Két gyermekük született; Anna Sára (1995) és Péter Barnabás (2003).

Művei

  • Tarkovszkij, az orosz film Stalkere (rövidített verzió, Szilágyi Ákossal, 1985)
  • Les mondes d'Andrej Tarkovsky (Szilágyi Ákossal, 1987)
  • Tarr Béla: Kárhozat (művészeti konzultáns, 1988)
  • Metropolis, Párizs (1992)
  • Tarkovszkij – Az orosz film Sztalkere (teljes verzió, Szilágyi Ákossal, 1997)
  • Film és elbeszélés (1997)
  • Gilles Deleuze: Nietzsche és a filozófia (fordítás, 1999)
  • Gilles Deleuze: A mozgás-kép – Film I. (fordítás, 2001)
  • A film szerint a világ (2002)
  • A kortárs filmelmélet útjai. Szöveggyűjtemény; szövegvál., bev. Kovács András Bálint, szerk. Vajdovich Györgyi, ford. Borsody Gyöngyi et al.; Palatinus, Bp., 2004 (Palatinus filmkönyvek)
  • A modern film irányzatai – Az európai művészfilm 1950–1980 (2005)
  • Screening modernism. European art cinema, 1950–1980 (A modern film irányzatai); University of Chicago Press, Chicago–London, 2007 (Cinema and modernity)
  • Gilles Deleuze: Az idő-kép – Film II. (fordítás, 2008)
  • Mozgóképelemzés (2009)
  • A kör bezárul. Tarr Béla filmjei; XXI. Század, Bp., 2013
  • The cinema of Béla Tarr. The circle closes (A kör bezárul. Tarr Béla filmjei); Wallflower Press, London–New York, 2013

Filmjei

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Források

További információk