Ebben a cikkben a Korea Train eXpress-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak jelentésében, fontosságában és relevanciájában a különböző területeken. A mai társadalomra gyakorolt hatásától egészen bizonyos területekre gyakorolt hatásáig a Korea Train eXpress felkeltette a különböző tudományterületek szakértőinek és tudósainak figyelmét. Egy részletes és sokrétű elemzésen keresztül különböző perspektívák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasók számára, hogy teljes mértékben megértsék a Korea Train eXpress jelentőségét és a kortárs világra gyakorolt hatását. Ez a cikk átfogó és gazdagító elképzelést kíván nyújtani a Korea Train eXpress-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a téma megismeréséhez és megértéséhez.
Korea Train eXpress | |
![]() | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Dél-Korea |
Átadás | 2004 |
Megszűnés éve | nincs |
Hálózat hossza | 875 km |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Maximális sebesség | 305 km/h |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Korail |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Korea Train eXpress témájú médiaállományokat. | |
A Korea Train eXpress vagy rövidítve a KTX, nagysebességű vasúthálózat Dél-Koreában. Jelenleg három vonalból áll, (Kjongbu KTX, Honam KTX, Szuszo ( ) nagysebességű vasútvonal), a többi szakasz, illetve további vonalak kiépítése folyamatos.
A legelső vonatok legnagyobbrészt a francia TGV Réseau alapján készültek. Maximális sebességük 350 km/h, de csak 300 km/h-val közlekednek.[1][2][3][4] A járatokat a Korail üzemelteti. A vasút 2004. április 1-jén nyílt meg az utazóközönség számára, hossza jelenleg 877 km.[5]
2016. december 9-én adták át a Szuszo ( ) nagysebességű vasútvonalat, mely a Kjongbu nagysebességű vasútvonal alternatívája, a Szuszo ( )–Puszan ( ) útvonalat 2 óra 9 perc alatt teszi meg.[6]
A koreai nagysebességű vasút eredetileg a Szöul és Puszan közötti forgalmi túlterheltséget volt hivatott enyhíteni. 1982-re a két város közötti térségbe tömörült Dél-Korea lakosságának csaknem 66%-a és összpontosult az országos teherforgalom 70%-a és személyforgalom 66%-a. Két tanulmány a városok közötti autópálya és vasút túlterheltségét egy új nagysebességű vasútvonal építésével javasolta megoldani: erre a következtetésre jutott egy 1972–1974 között készült tanulmány, amelyet a francia SNCF és a japán Japan Railway Technical Service szakemberei dolgoztak ki, és egy 1978–1981 között készült tanulmány, amelyet a koreai KAIST egyetem adott ki a régió teherforgalmára összpontosítva. A koreai kormány a tanulmányok javaslatát figyelembe vége foglalta bele a nagysebességű vasút tervét a Szöul és Tedzson közötti kezdeti szakaszon az 1982–1986-os ötéves tervbe.[7]
Az 1983–1984-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány 90 különféle nyomvonalat vizsgált meg, amely legalább 7 és legfeljebb 11 állomást kötött volna össze. A végleges nyomvonalat 1991-ben határozták meg, a projekt költségét 5,8 billió dél-koreai vonra becsülték, ebből 4,6 billió von az infrastruktúra és 1,2 billió a gördülőállomány becsült ára volt. Az építkezés végül 1992. június 30-án kezdődött.[8][9]