Karasjeszenő
A következő cikkben a Karasjeszenő témáját járjuk körül, amely az idők során különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Karasjeszenő eredetétől napjaink relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak hatását, fejlődését és a lehetséges kihívásokat, amelyekkel a mai társadalomban szembesül. Egy multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Karasjeszenő-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és szempontokat, átfogó jövőképet kínálva, amely gondolkodásra és vitára hív.
| Karasjeszenő (Јасеново / Jasenovo) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26346 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1446 fő (2002) |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Terület | 32,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 58″, k. h. 21° 17′ 37″44.932778°N 21.293611°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 58″, k. h. 21° 17′ 37″44.932778°N 21.293611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karasjeszenő témájú médiaállományokat. | |
Karasjeszenő (szerbül Јасеново / Jasenovo, németül Jasenau) település a Dél-bánsági körzetben, a fehértemplomi községben.
Fekvése
A Karas bal partján, Fehértemplomtól északnyugatra fekvő település.
Története
Karasjeszenő, előző nevén Jaszenova település története csak a török hódoltság utolsó éveitől ismert, ekkor már lakott helyként volt említve.
1717-ben az összeírások szerint a palánkai kerület községei közé 110 házzal volt felvéve. Gróf Mercy 1723-1325-ös térképén Jesenova néven, az újpalánkai kerületben volt feltüntetve.
1770-ben Mária Terézia rendeletére a szerb határőrezrednek adták át, majd 1873-ban, a katonai határőrvidék feloszlatása után, Temes vármegyéhez csatolták.
1910-ben 2201 lakosából 143 fő magyar, 180 fő német, 1805 fő szerb 25 fő román, 6 fő szlovák, 2 fő horvát, 51 fő egyéb (legnagyobbrészt cigányok) anyanyelvűnek vallotta magát. Ebből 305 fő római katolikus, 16 fő görögkatolikus, 11 fő református, 15 fő ág. hitv. evangélikus, 1865 fő görögkeleti ortodox vallású volt. Írni és olvasni 1280 fő tudott. A lakosok közül 454-en tudtak magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2030 | 2159 | 2333 | 2108 | 2062 | 1927 | 1446[1] | 1446 fő (2002) |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1220 | 84,37 |
| Cigányok | 93 | 6,43 |
| Magyarok | 18 | 1,24 |
| Románok | 15 | 1,03 |
| Macedónok | 12 | 0,82 |
| Csehek | 11 | 0,76 |
| Németek | 7 | 0,48 |
| Montenegróiak | 6 | 0,41 |
| Horvátok | 4 | 0,27 |
| Szlovákok | 4 | 0,27 |
| Jugoszlávok | 3 | 0,20 |
| Oroszok | 1 | 0,06 |
| Muzulmánok | 1 | 0,06 |
| Bolgárok | 1 | 0,06 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Híres emberek
- Itt született 1816. március 13-án Đorđe Maletić szerb költő, műfordító, politikus
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
