Réthely
Manapság a Réthely olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Réthely a szakértők és a rajongók érdeklődési körébe tartozik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Réthely hatását az élet különböző területeire, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig. Részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk holisztikus képet nyújtani a Réthely-ről, így olvasóinknak mélyebb és teljesebb megértését kínáljuk ennek a jelenségnek.
| Réthely (Ритишево / Ritiševo) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 549 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Terület | 21,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 56″, k. h. 21° 13′ 47″45.065556°N 21.229722°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 56″, k. h. 21° 13′ 47″45.065556°N 21.229722°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réthely témájú médiaállományokat. | |
Réthely (szerbül Ритишево / Ritiševo, románul Râtișor, németül Ritischevo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől délnyugatra, Temespaulis, Temesvajkóc és Porány közt fekvő település.
Története
Réthely török hódoltság előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok, de a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1717. évi kamarai jegyzékben is szerepelt Rodischeva néven, 27 házzal.
A gróf Mercy-féle térképen is jelölve volt Redisova alakban.
1838-ban 86 egész jobbágytelket írtak itt össze, és kincstári birtok volt.
A település hivatalos neve a 19. században Rettisova volt, melyet 1894-ben változtattak mai Réthely nevére, belügyminiszteri engedéllyel.
1910-ben 1223 lakosából 4 magyar, 1150 román, 41 szerb volt. Ebből 13 római katolikus, 1202 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1157 | 1099 | 1098 | 1017 | 954 | 808 | 509[2] | 549[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 367 | 72,10 |
| Cigányok | 67 | 13,16 |
| Szerbek | 43 | 8,44 |
| Magyarok | 12 | 2,35 |
| Jugoszlávok | 7 | 1,37 |
| Horvátok | 4 | 0,78[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - a 18. század végén épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
