Mai cikkünkben a Kanyar József-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben kétségtelenül sokak figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, akár egyszerűen cselszövése és titokzatossága miatt, a Kanyar József vita, elmélkedés és kutatás találkozási pontja lett. Ebben a cikkben tovább fogjuk vizsgálni a Kanyar József különböző oldalait és dimenzióit, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljesebb és tágabb képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Kanyar József | |
| Született | 1916. április 29.[1] Kaposújlak |
| Elhunyt | 2005. január 21. (88 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (1941–1944) |
Kanyar József (Kaposújlak, 1916. április 29. – Budapest, 2005. január 21.[3]) magyar történész, levéltáros. A Hazafias Népfront kaposvári városi bizottságának elnöke, megbízott elnöke, az Országos Tanács és az Elnökség tagja, a honismereti bizottság elnöke. A történelem-tudományok kandidátusa (1972), a történelem-tudományok doktora (1983).
Szülei: Kanyar József és Major Katalin voltak. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium diákja volt. 1936–1941 között a Református Teológiai Akadémia hallgatója volt. 1941–1944 között a Pécsi Tudományegyetemen jogot tanult. 1942-ben végzett a Nagykőrösi Tanítóképzőben. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt dél-dunántúli kerületi titkára, a Pécsi Szabad Szó felelős szerkesztője volt. 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselőként dolgozott. 1947–1986 között Somogy megye főlevéltárnoka, majd a megyei levéltár igazgatója, 1986-tól nyugdíjas tudományos szaktanácsadója és a tudományos kiadványok szerkesztője volt. 1988-tól a Veres Péter Társaság elnökségének tagja, a Szárszói Baráti Kör elnöke volt. 1990–1995 között a Honismereti Szövetség elnöke, 1995-től tiszteletbeli elnöke volt.
1942–1996 között Fazekas Éva volt a felesége. Egy lányuk született: Éva (1943).