A mai világban a Kőrössi Anni egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. Legyen szó aktuális témáról, közéleti személyiségről vagy kulturális jelenségről, a Kőrössi Anni felkeltette a társadalom figyelmét. Ebben a cikkben a Kőrössi Anni-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az emberek életére gyakorolt hatásától a globális vonatkozásaiig. Mély és átgondolt elemzéssel megpróbálunk megvilágítani különböző nézőpontokat, amelyek segítenek jobban megérteni a Kőrössi Anni-et és relevanciáját a mai világban.
Kőrössi Anni | |
Született | 1922. január 11.[1] Debrecen[1] |
Elhunyt | 2001. július (79 évesen)[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1942–1945) |
Zenei pályafutása | |
Műfajok | opera operett |
Hang | szoprán |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1945–1978 |
Híres szerepei | Iluska, Francia királykisasszony Kacsóh Pongrác: János vitéz Lady Macduff William Shakespeare: Macbeth Solvejg Henrik Ibsen: Peer Gynt Rosalinda Johann Strauss: A denevér Mimi Giacomo Puccini: Bohémélet Sybill Jacobi Viktor: Sybill Giza Örkény István: Macskajáték |
Díjai | |
Szocialista Kultúráért (1965) | |
Kőrössi Anni (Debrecen, 1922. január 11. – ?, 2001. július) magyar színésznő, operett- és opera-énekesnő (szoprán), a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.
Énektanulmányait a debreceni zeneiskolában, 1938–1942 között Hoór Tempis Erzsébetnél, majd 1942-től 1945-ig a Zeneakadémián P. Maleczky Biancánál végezte.
1948-tól szerződött Debrecenbe. 1952-től a Fővárosi Víg Színház magánénekese volt. 1956-ban tért vissza szülővárosába, ahol 1978-ig, nyugdíjba vonulásáig jelentős opera- és operettszerepeket énekelt és prózai színésznőként is sikeres volt. A debreceni Csokonai Színház társulatának örökös tagjai közé is beválasztották.
Vendégszerepelt Csehszlovákiában és Lengyelországban.