Kína vasúti közlekedése
| Kína | |
 | |
| CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | China Railway |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 3,660 milliárd utas (2019) évente |
| Utaskilométer | 1470,66 milliárd utaskm (2019) évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 155 000 km (2022) km |
| Kétvágányú vonalak | 83 000 km (2019) km |
| Villamosított vonalak | 100 000 km (2019) km |
| Nagysebességű vonalak | 40 474 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 150 000 km |
| További információk | |
| Alagutak száma | 16 084 (2019) |
| Alagutak hossza | 18041 km (2019) km |
| Leghosszabb alagút | Songshanhu alagút (38,813 km) |
| Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km |
| Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072 m |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022), ami a világ második leghosszabb hálózata. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.
2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.
A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.
Vasúthálózat
Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.
- Normál nyomtáv: 155 000 km (2022)
- Keskeny nyomtáv: 3600 km, 750 mm helyi iparvágányok (1998)
- Villamosított vonalak: 100 000 km (2019)
- kétvágányú vasúti pályák: 83 000 km (2019)
Jövőbeli tervek
A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án. 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.
Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.
Nagysebességű vasúti közlekedés
Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 40 474 km. Jelenleg több ezer kilométeren zajlik a hálózatfejlesztés.
Nagysebességű vasutak
350 km/h vasútvonal
200 km/h vasútvonal
- Csinhuangtao–Senjang nagysebességű vasútvonal, néhány szakaszon a max. sebesség: 250 km/h
- Jiaoji Railway
- Zhegan Railway legnagyobb része
- Kanton–Sencsen-vasútvonal egy része
- Peking–Sanghaj-vasútvonal egy része
- Jingguang railway egy része
- Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal, Csengcsou és Hszücsou között
Gördülőállomány
Nevezetes vonalak
Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.
- Peking–Kowloon-vasútvonal;
- Nanning–Kunming-vasútvonal - a vonal 2010 méteres szintkülönbséget győz le, ehhez 447 hidat és 258 alagutat kellett építeni;
- Paocsi–Csengtu-vasútvonal;
- Kanton–Sencsen-vasútvonal - Kína első nagysebességű vasútvonala;
- Csinghaj–Tibet-vasútvonal - vasút a Tibeti-fennsíkon;
- Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal - Kína teljes egészében önállóan megépített nagysebességű vonala, egy ideig a világ leggyorsabb vonala;
- Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal;
- Tatung–Csinhuangtao-vasútvonal - a világ legnagyobb teherforgalmú vasútvonala;
- Peking–Csinhuangtao-vasútvonal - Kína első kétvágányú, villamosított vasútvonala;
- Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal - a világon leggyorsabban megépített, leghosszabb egyszerre átadott, a világ két leghosszabb hídját magába foglaló, egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala.
Lásd még
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.
- Kína 110,000 km vasúti pályát épít 2010-ig
- Attus: Kína I. - A vasútfejlesztés előzményei - Attus.hu. attus.hu, 2011 . . (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- Attus: Kína II. - A nagy sebességű vasút - Attus.hu. attus.hu, 2011 . . (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- Ministry of Railways (angolul)
- Chinese Railways (angolul)
- Shanghai Maglev Transrapid (angolul)
Vasúti térképek
- Thorsten Büker: www.bueker.net - Kína vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- Railway map of China (1). kétvágányú vonalak, villamosított vonalak és épülő vonalak 2001 körül
- Railway map of China (2). Vasúti térkép az 1990-es évekből
- Railway map of China (3). Vasúti térkép az 1980-as évekből
- Railway map of China (4). Vasúti térkép 2006-ból
- Railway map of China (5). Egy nagyon nagy térkép Kína vasúthálózatáról angol és kínai nyelven
Források
- ↑ a b c d e f 2019 年铁道统计公报 – 2019 Railway statistical bulletin (kínaiul)
- ↑ a b c Preston, Robert: China opens 4100km of new railway. International Railway Journal , 2023. január 3.
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 . (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ www.cia.gov
- ↑ TIAN Siming, GONG Jiangfeng (2020). „Statistics of Railway Tunnels in China as of End of 2019”. Tunnel Construction 40 (2), 292–297. o. ISSN 1672-741X.
- ↑ (Chinese) "青藏铁路刷新世界铁路最高点纪录" 25 August 2005
- ↑ CIA - The world factbook. . (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. április 30.)
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 . (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ Infrastrukturális boom (magyar nyelven), 2008. február 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ www.eeo.com.cn
- ↑ Kínai tehervonatok lendíthetik fel a záhonyi MÁV-állomást (magyar nyelven), 2008. január 15. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 . (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ Top 10 landmark railways -- Beijing Review. bjreview.com, 2012 . (Hozzáférés: 2012. június 15.)
 Kína vasúti közlekedése | |
|---|---|
| Hagyományos vasutak | |
| Nagysebességű vasúti közlekedés | |
| Balesetek | |
| Ázsia vasúti közlekedése | |
|---|---|
| Ázsia országai |
|
| Egyéb területek | Abházia |
| Vasúttal nem rendelkező országok |
|
| Más kontinensek | |