Jászlóapátszentmihály

Ebben a cikkben a Jászlóapátszentmihály lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma világszerte felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. Gazdag történelemmel és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​jelentős hatásával a Jászlóapátszentmihály alapvető szerepet játszott a társadalomban az idők során. Egy mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Jászlóapátszentmihály különböző aspektusait és dimenzióit, eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Függetlenül attól, hogy Ön a Jászlóapátszentmihály szakértője, vagy csak most foglalkozik ezzel a témával, ez a cikk értékes információkkal és egyedi szempontokkal szolgál, amelyek segítségével jobban megértheti annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice)
Jászlóapátszentmihály zászlaja
Jászlóapátszentmihály zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterBožena Krajčovičová
Irányítószám919 30
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség2337 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Terület20,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°E
Jászlóapátszentmihály weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászlóapátszentmihály témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jászlóapátszentmihály (szlovákul: Jaslovské Bohunice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre.

Fekvése

Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.

Története

Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben, az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak.

A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Előbb Jászlót és Apátszentmihályt egyesítették 1958-ban, 1959-től a mai szlovák név alatt. 1975-ben Pagyárt (Paderovce) és Alsóradost is hozzácsatolták. Utóbbi 1990-ben különvált.

Népessége

1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

További információk