Johannes Secundus

A mai világban a Johannes Secundus olyan téma, amely mindenhol felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásáig a Johannes Secundus olyan téma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, megvizsgáljuk a Johannes Secundus különböző oldalait és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Johannes Secundus jelentőségét a mai világban. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezzen fel mindent, amit a Johannes Secundus-ről tudnia kell.

Johannes Secundus
SzületettJan Everaerts
1511. november 15.
Hága
Elhunyt1536. szeptember 25. (24 évesen)
Utrecht
SzüleiNicolaas Everaerts
Foglalkozásaköltő
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Johannes Secundus témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Secundus témájú médiaállományokat.

Johannes Secundus (vagy Janus Secundus született Jan Everaerts) (Hága, 1511. november 15. – Utrecht, 1536. szeptember 25.) holland származású újlatin költő.

Élete

Jan Everaerts néven született Hágában. Apja Nicolaes Everaerts ismert jogász volt, Rotterdami Erasmus jó barátja. Családja 1528-ban Mechelenbe költözött, ahol Secundus első költeményeit az elégiákat írta. Bátyjával Mariusszal 1532-ben Bourgesba mentek jogot tanulni a neves író, jogász Andrea Alciatóhoz. Itt szerzett licentia-t (képzettséget) a tanításhoz. 1533-ban egy másik testvérét Grudiust követve tagja lett Habsburg Károly spanyol bíróságának. E minőségében Toledo érsekének titkáraként két évet dolgozott. Innen súlyos betegsége miatt visszatért Mechelenbe és ezt követően 1536. szeptember 25-én huszonnégy éves korában elhunyt az Utrechthez közeli Saint-Amand Apátságban.

Művei

Secundus termékeny író volt és rövid élete során jelentős műveket alkotott. Nevezetesek elégiái, epigrammái, ódái, versben megfogalmazott levelei, epithalamiumjai (nászének) és néhány prózai írása. A legnevezetesebb munkája a Liber Basiorum (Csókok könyve, első kiadása 1541-ben jelent meg), mely a csókról költött tizenkilenc versből álló rövid válogatás. A "Basia", de különösen az 5. és 7. versek Catullus imitációnak tűnnek és néhány vers az Anthologia Graeca költeményeihez hasonlít. Költészetének stílusa modernebb, de mégis a Catullust követő tradíción alapszik. A központi témakör a természetes termékenység és a csók mely, mint egyfajta szellemi táplálék képes sebeket is begyógyítani. Secundus munkáiban fellelhetők újplátonista és petrarchista elemek is.[1][2] Költészete Balassi Bálintra is hatással volt, aki tőle vette át a Júlia nevet.[3]

Zenei feldolgozások

Verseinek holland fordítását feldolgozta Cornelis Tijmensz Padbrué (1631) madrigálnak.

Jegyzetek

  1. ↑ Johannes Secundus versei (angol nyelven). blackcatpoems.com. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
  2. ↑ Secundus, J. Oeuvres complètes; Tome I: Basiorum liber et odarum liber; édition critique établie et annotée par Roland Guillot. Paris: Champion, 2005.
  3. ↑ Harmincharmadik (magyar nyelven). magyar-irodalom.elte.hu. (Hozzáférés: 2011. november 15.)

Források

  • Secundus, J. Oeuvres complètes; Tome I: Basiorum liber et odarum liber; édition critique établie et annotée par Roland Guillot. Paris: Champion, 2005.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johannes Secundus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk