Ma a Johann Heinrich Bisterfeld lenyűgöző világát fedezzük fel. A Johann Heinrich Bisterfeld eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt. Akár a tudomány, a populáris kultúra, a politika vagy bármely más terület relevanciája miatt, a Johann Heinrich Bisterfeld számos módon rányomta bélyegét a világra. Ebben a cikkben elmélyülünk jelentésében, időbeli alakulásában és mai hatásában. Készüljön fel, hogy felfedezze a Johann Heinrich Bisterfeld-el kapcsolatos információk és érdekességek univerzumát.
Johann Heinrich Bisterfeld | |
Született | 1605[1][2][3][4][5] Siegen |
Elhunyt | 1655. február 16. (49-50 évesen)[6] Gyulafehérvár |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása |
|
Johann Heinrich Bisterfeld (magyaros névalakban Bisterfeld János Henrik) (Siegen, 1605 – Gyulafehérvár, 1655. február 6.) evangélikus teológus, Bethlen Gábor fejedelem titkos tanácsosa és gyulafehérvári tanár, az angol puritanizmus híve.
Johannes Bisterfeld teológus, filozófus és pedagógus fiaként született. Miután 1619-ben Heidelbergben befejezte teológiai tanulmányait, Genfben, a leideni és az oxfordi egyetemen tanult, majd az észak-brabanti Gravéban szolgált. 1629-ben a herborni egyetem professzora lett, és még ugyanebben az évben Bethlen Gábor fejedelem meghívta Johann Heinrich Alsteddel és Piscatorral együtt a gyulafehérvári főiskolára, ahol a teológiát és filozófiát adott elő. A fejedelem nemesi birtokot adományozott neki Tövisen; 1645-ben pedig házat vett Nagyszebenben. Alsted professzor lányát vette feleségül, akitől Susanna nevű lánya született, második felesége Johann Stenzel nagyszebeni tanácsos lánya volt.
Tudományos hírnevét teológiai és filozófiai írásaival szerezte, de a természettudományok területén is sokoldalúan tájékozott volt. Tanári és tudományos működése mellett I. Rákóczi György követeként is tevékenykedett. Könyvtárát a gyulafehérvári kollégiumra hagyományozta.
A nép fizikai kísérleteiért ördöngösnek tartotta; a népmonda szerint az ördögök tépték szét. A nagyenyedi kollégium ritkaságai között tartották számon Bisterfeld kapcsos ördögidéző könyvét, amely azonban az 1849. januári vérengzés során a könyvtárral együtt megsemmisült.