James Watson Gerard

A mai világban a James Watson Gerard olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a James Watson Gerard példátlan vitákat váltott ki. Miközben folytatjuk ennek a folyamatosan fejlődő jelenségnek a feltárását, fontos megérteni annak következményeit, és azt, hogy hogyan alakítja a körülöttünk lévő világot. Ebben a cikkben a James Watson Gerard különböző aspektusaiba fogunk beleásni, a történetétől a mai hatásig, hogy megvilágítsuk ezt a témát és ösztönözzük a megalapozott vitát.

James Watson Gerard
1915 körül
1915 körül
Született1867. augusztus 25.
 USA
Elhunyt1951. szeptember 6. (84 évesen)
 USA
Állampolgárságaamerikai
HázastársaMary Daly[1]
SzüleiJames Watson Gerard, Jr.
Foglalkozása
TisztségeUnited States Ambassador to Germany (1913. október 29. – 1917. február 5.)
Iskolái
SírhelyeGreen-Wood temető
A Wikimédia Commons tartalmaz James Watson Gerard témájú médiaállományokat.

James Watson Gerard (New York, 1867. augusztus 25. – New York, 1951. szeptember 6.) amerikai politikus, diplomata.

Élete

Ifjúkora

Gerard 1867-ben született New York állam fővárosában, New Yorkban.

1890-ben végzett a Columbiai Egyetemen, majd a New York-i Jogi Akadémia hallgatója volt.

Politikai karrierje

Politikai karrierjéről igen kevés forrás található. Ismert tette azonban, hogy a Demokrata Párt kampányát segítve nagyvonalú pénzügyi támogatást nyújtott a pártnak. Sokan gondolják, hogy ezzel nagyban hozzájárult Wilson elnök 1913-as megválasztásához. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az elnök a forrongó európai kontinens Németországának amerikai nagykövetévé nevezte ki Gerardot 1913-ban. Érdekesség, hogy német nagykövetté való kinevezése előtt néhány hónapig spanyol nagykövet volt.

Gerard erős ellenérzésekkel viseltetett a németek iránt. Az 1917-es hírhedtté vált New York-i beszédében kijelentette, hogy a német külügyminiszter állítása szerint az Egyesült Államok semmit nem tud tenni Németország ellen, mert a területén több mint félmillió német tartalékos él, akik fegyvert ragadnának a kormányzat ellen amennyiben bármilyen lépést tenne Németországgal szemben. Erre válaszul Gerard közölte vele, hogy az országban félmillió - és egy - lámpaoszlop van, s ebben az esetben ide kötnék fel azokat, akik lázadni mernének.

Életének két fontosabb önéletrajzi műve maradt fenn, amelyben németországi tartózkodásának történetét mondja el.

További élete

1917-es lemondása után néhány közéleti szereplést leszámítva a nyilvánosságtól visszavonultan élt. 1951-ben szülővárosában hunyt el, 84 éves korában.

Művei

  • My Four Years in Germany (1917)
  • Face to Face with Kaiserism (1918)

Lásd még

Források

  • Életrajza (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
  • Életrajza (angol nyelven). Answers.com. (Hozzáférés: 2012. október 12.)

Jegyzetek

  1. ↑ p60458.htm#i604571, 2020. augusztus 7.