II. Tomiszláv horvát király

A mai világban a II. Tomiszláv horvát király nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. A szakmai szférában való relevanciájától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a II. Tomiszláv horvát király minden korosztálytól és foglalkozástól függetlenül felkeltette a figyelmet. Lenyűgöző történetével és ígéretes jövőjével a II. Tomiszláv horvát király olyan téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a II. Tomiszláv horvát király legfontosabb aspektusait és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását, áttekintést adva, amely alapul szolgál a fontosságának és lehetséges következményeinek megértéséhez.

II. Tomiszláv
Aimone Roberto Margherita Maria Giuseppe di Savoia

Független Horvát Állam királya
II. Tomiszláv
Uralkodási ideje
1941. március 18. 1943. július 31.
Elődjeúj tisztség
Utódjatisztség eltörölve
Aosta 4. hercege
Uralkodási ideje
1942. március 3. 1948. január 29.
ElődjeAmádé
Utódja-
Életrajzi adatok
UralkodóházSavoyai-ház
Született1900. március 9.
Torino
Elhunyt1948. január 29. (47 évesen)
Buenos Aires
NyughelyeBasilica of Superga
ÉdesapjaSavoyai Emánuel Filibert aostai herceg
ÉdesanyjaIlona orléans-i hercegnő
Testvére(i)Amadé aostai herceg
HázastársaIrén görög hercegnő
GyermekeiAmadé aostai herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Tomiszláv témájú médiaállományokat.

II. Tomiszláv (eredeti nevén Aimone Roberto Margherita Maria Giuseppe di Savoia; Torino, 1900. március 9.Buenos Aires, 1948. január 29.), Spoleto hercege (1904–1948), Aosta 4. hercege (1942–1948), II. Tomiszláv néven Horvátország királya.[1]

Életrajza

Az első világháborúban az Olasz Haditengerészet tisztje volt. 1939-ben feleségül vette Irén görög hercegnőt, II. György görög király lányát. 1936-tól az etiópiai olasz hadsereg egyik vezére volt.

Jugoszlávia szétesését követően 1941. május 18-án a Független Horvátország trónjára lépett, de ténylegesen az ország irányításában nem vett részt, sohasem járt Horvátországban. Gróf Cseszneky Gyula volt a király horvát ügyekben illetékes tanácsosa. 1942-től a fekete-tengeri olasz hajóhadat irányította. 1943-tól kapcsolatot keresett a szövetségesekkel, emiatt Olaszország 1943-ban történt kapitulációját követően az usztasa rezsim megfosztotta trónjától (1943. július 31-én lemondott).

A háború után Argentínába emigrált, s ott érte a halál. Fia Amadé aostai herceg.

II. Tomiszláv horvát királlyá kinevezése Ante Pavelić és Mussolini (balra) jelenlétében a római Quirinale-palotában 1941. május 18-án

Jegyzetek

Források

További információk