A ma bemutatott cikkünkben a Havasi fülespacsirta lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak sokrétű oldalát és a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Az eredetétől a mai hatásig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Havasi fülespacsirta milyen alapvető szerepet játszott az emberek életében, a történelemben, a kultúrában, az üzleti világban, a technológiában vagy bármely más területen, amelyet el lehet képzelni. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül feltárjuk a Havasi fülespacsirta legrelevánsabb és legmeglepőbb aspektusait, és olvasóinknak átfogó és teljes képet adunk erről az izgalmas témáról.
A havasi fülespacsirta vagy egyszerűen csak havasi pacsirta[1] — (Eremophila alpestris) a madarak osztályának verébalakúak(Passeriformes)rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae)családjába tartozó faj.[2][3]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alauda nembe Alauda alpestris néven.[4]
Európa és Ázsia jelentős részén, továbbá Észak-Amerikában költ. Ez a család egyetlen olyan faja, amely megtalálta az utat Amerikába. Mivel ott nem éltek hasonló életmódú madarak, messzire délen elterjedt és mára elérte Dél-Amerika északnyugati részét is. Természetes élőhelyei a tundrák, sztyeppek és sivatagok, közép- és magas hegyvidéken is előfordul, Kolumbiában 2700 méter magasban is. Fészkelőterületén állandó, de messzire elkóborol.[5]
Testhossza 14-17 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 30-35 centiméter, testtömege 26-46 gramm.[6] A tojó kisebb, mint a hím. Fején mozgatható tollpamacsok vannak. Feje sárga, kivéve az arca két oldalán és a torkán lévő fekete foltokkal. Háta, szárnya és farka vörösebarna, hasalja piszkosfehér.
Életmódja, élőhelye
Nyáron rovarokkal, csigákkal és férgekkel táplálkozik, telelőhelyein inkább gyommagvakat és pókokat fogyaszt.[6]
Szaporodása
Évente kétszer költ májustól június közepéig. Tundrákon, fátlan hegyi területeken fűcsomók közé rejti fészkét. Egy fészekalja 3-5 tojás; ezeken a tojó 10-14 napig kotlik. A kikelt fiókák még 9-12 nap múlva röpülnek ki.