Grétsy László

Grétsy László
1975-ben
Született	1932. február 13. Budapest
Elhunyt	2024. január 21. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
Kitüntetései	SZOT-díj (1976) Kiváló népművelő (1981) Apáczai Csere János-díj (1992) MSZOSZ-díj (1993) Prima díj (2004) Magyar Örökség díj (2007) Prima Primissima díj (2012)
Sírhelye	Farkasréti temető
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Fontosabb művei	Mai magyar nyelvünk (1976) Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985) Álljunk meg egy szóra! (1991) Nyelvművelő kéziszótár (2005)
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. – Budapest, 2024. január 21.) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.

Tanulmányai

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Tudományos pályafutása

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta. 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.

1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig) és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Televíziós pályafutása

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Családja

1957-ben között házasságot Jajczay Judittal, aki 2003-ban elhunyt. Négy gyermekük született: Andrea, Gabriella, Zsombor (1969–2011) és Klaudia.

Díjai, elismerései

• SZOT-díj (1976)
• Kiváló népművelő (1981)
• Apáczai Csere János-díj (1992)
• MSZOSZ-díj (1993)
• Prima-díj (2004)
• Magyar Örökség-díj (2007)
• Prima Primissima-díj (2012)
• Tőkéczki László-díj (2020)

Főbb művei

• A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1962
• Szaknyelvi kalauz (1964)
• Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
• Mai magyar nyelvünk (szerk., 1976)
• Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
• Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
• Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
• Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
• Anyanyelvi őrjárat (1999)
• A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó
• Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
• Új anyanyelvi őrjárat (2002)
• Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó
• Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó
• A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó
• Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó
• Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013
• Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó
• Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
• A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó

Jegyzetek

1. ↑ Meghalt Grétsy László, 2024. január 22.
2. ↑ https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gretsy-laszlo-halala/2nr7z0t?sl_ps=d_1
3. ↑ BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár
4. ↑ Február 23-án búcsúztatják Grétsy Lászlót a Farkasréti temetőben (magyar nyelven). XXI. század Média Kft.
5. ↑ az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
6. ↑ X. tisztújító közgyűlés
7. ↑ Inkei Bence: Grétsy Lászlót alig két héttel a 90. születésnapja előtt távolították el a nyelvművelő folyóirat szerkesztőbizottságából. 24.hu. 2022. február 13.
8. ↑ HVG
9. ↑ Álljunk meg egy szóra! (1997) YouTube (10:10)
10. ↑ Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
11. ↑ Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 593. o. ISBN 963 86345 1 0
12. ↑ Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait. Híradó.hu (2020. december 16.) (Hozzáférés: 2020. december 16.)
13. ↑ A mi nyelvünk
14. ↑ Nyelvművelő kéziszótár
15. ↑ Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
16. ↑ A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
17. ↑ Nyelvi játékaink nagykönyve
18. ↑ Tinta Könyvkiadó – Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
19. ↑ Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa
20. ↑ Tinta Könyvkiadó – A magyar nyelvről (Grétsy László , Kiss Gábor). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 627-628. old.
• Balázs Géza köszöntője Grétsy 70. születésnapja alkalmából
• Grétsy László, a nyelvművelő tudós 80 éves

További információk

• Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám; Tinta, Bp., 2002
• Grétsy 80. Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára; vál. tanulmányait összegyűjt. Balázs Géza et al.; Anyanyelvápolók Szövetsége, Bp., 2012
• A nyelvész – emberközelből. Grétsy László beszélgetőtársa Erdélyi Erzsébet; Tinta, Bp., 2022

További információk

• Rendhagyó interjú Grétsy Lászlóval (készítette fia, Grétsy Zsombor; Nyest, 2010. július 15.)
• Alkotói adatlapja Moly.hu
• Grétsy László – „Legendárium”. Századvégi arcképcsarnok (1999)
• Mi lett vele? – Grétsy László most elárulta, mivel tölti a mindennapjait Blikk, 2019. július 25.

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJy4gXwt7jt8GFJqBCPvpP VIAF: 71439057 OSZK: 000000008316 NEKTÁR: 88648 PIM: PIM74930 LCCN: n81002830 ISNI: 0000 0001 1069 8869 GND: 124185819 SUDOC: 03072435X NKCS: jx20120119012 BNF: cb12208289v BIBSYS: 99054005