Gergely Márta

Ebben a cikkben elmélyülünk a Gergely Márta lenyűgöző világában, feltárjuk a különböző oldalait, valamint elmélyülünk annak fontosságában és életünkre gyakorolt ​​hatásában. A történelem során a Gergely Márta alapvető szerepet játszott a társadalomban, befolyásolta és alakította azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Gergely Márta többféle dimenzióját, az eredetétől a mai fejlődéséig. Hasonlóképpen elmerülünk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjaiban és véleményeiben, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Gergely Márta-ről és annak mai relevanciájáról. Kétségtelenül ez a cikk egyedülálló lehetőség lesz arra, hogy elmélyüljünk a Gergely Márta izgalmas univerzumában, és megértsük annak valódi jelentését életünkben.

Gergely Márta
SzületettLusztig Márta
1913. március 28.[1]
Barcs
Elhunyt1973. május 22. (60 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKorein Andor
(h. 1951–1973)
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (D-251. fülke)[3][4]

Korein Andorné Gergely Márta (eredeti neve: Lusztig Márta) (írói álnevei: Borbás György, Kevély Mihály) (Barcs, 1913. március 28.[5] – Budapest, 1973. május 22.)[6] magyar író, ifjúsági író, szerkesztő.

Életpályája

Lusztig Adolf vendéglős és Neufeld Ilona gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait Pécsett kezdte meg, de Ady Endre költészetének propagálása miatt eltávolították onnan. 1931-ben a fővárosba költözött, s az óbudai Goldberger Gyár szövőnője lett. 1934-ben Salakmosó című regényével megnyerte a Mikszáth regénypályázatot. Műveit a Népszava, Magyar Hírlap és az Új Idők közölte. A második világháborút követően az ifjúsági irodalommal foglalkozott. 1949–1956 között a Pajtás, 1956-tól 1968-ig a Kisdobos című gyermekújság szerkesztője volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.[7]

Művei

  • A salakmosó (regény, 1934)
  • Én, Máthé Erzsébet (regény, 1935)
  • Szolgálni jobb (regény, 1936)
  • Igazi, jó reklám (regény, 1937)
  • Pillanatnyi elmezavar (regény, 1937)
  • A szerelem gyermeke (regény, 1937)
  • Tízéves találkozó (regény, 1937)
  • "Elveszett egy drótszőrű" (regény, 1938)
  • A házasság nem főnyeremény (regény, 1938)
  • Koller úr válni akar (regény, 1938)
  • Nem minden a diploma (regény, 1938)
  • Téves kapcsolás (regény, 1938)
  • Vígan megyünk tönkre (regény, 1938)
  • Amit szabad Jupiternek (regény, 1939)
  • Apám barátnője (regény, 1939)
  • Éva betörőt fog (regény, 1939)
  • Ember és úriember (regény, 1939)
  • Gólyamese (regény, 1939)
  • A gyilkosság árnyékában (regény, 1939)
  • A gyilkosságra születni kell (regény, 1939)
  • A megvásárolt ember (regény, 1939)
  • Őstehetség kerestetik (regény, 1939)
  • Szmokingban, mezítláb (regény, 1939)
  • Anyakönyvi kivonat (regény, 1940)
  • Beismerő vallomás (regény, 1940)
  • Csak egy kislány (regény, 1940)
  • A házmester beleszól (regény, 1940)
  • Kettő szoba, hall (regény, 1940)
  • A megbízható ember (regény, 1940)
  • Milliós örökség (regény, 1940)
  • Rossz pénz nem vész el (regény, 1940)
  • Vasúti ismeretség (regény, 1940)
  • Amiről nem szokás beszélni (regény, 1941)
  • Az egyetlen tanú (regény, 1941)
  • Az egyiknek sikerül (regény, 1941)
  • Egyikünk fölösleges (regény, 1941)
  • Félvér (regény, 1941)
  • Földi paradicsom (regény, 1941)
  • Jót akartam (regény, 1941)
  • Magyarázni nem lehet (regény, 1941)
  • Második nemzedék (regény, 1941)
  • Miska és Mihály (regény, 1941)
  • Vér nem válik vízzé (regény, 1941)
  • 3 hamis tanú (regény, 1942)
  • A szélhámos fia (regény, 1942)
  • Az utolsó alkalom (regény, 1942)
  • Az amerikai nagynéni (regény, 1942)
  • Haragszom rád! (regény, 1943)
  • Kassai gyors (regény, 1943)
  • Miss Nihil (regény, 1943)
  • A műtét sikerült (regény, 1943)
  • Öt év próbaidő (regény, 1943)
  • Szemtől-szembe (regény, 1943)
  • Pénteken kezdődött (regény, 1943)
  • Az egyetlen (regény, 1944)
  • Apja lánya (kisregény, 1946)
  • Meteor (regény, 1948)
  • Zebulonból mackó lesz. Mackó bácsi legújabb utazása (mese, 1948)
  • Karácsonyi segély (regény, 1950)
  • Ne ölj (elbeszélés, 1950)
  • Pattintó Antal (kisregény, 1950)
  • Gyárváros, előre (ifjúsági regény, 1950)
  • A mi tanítónk (ifjúsági regény, 1951)
  • Úttörőbarátság (színmű, 1952)
  • Elisa Branco kiáltása (elbeszélés, 1953)
  • Kicsi a bors (ifjúsági regény, 1956)
  • Az örökös (regény, 1957)
  • Szöszi (ifjúsági regény, 1958)
  • A mi lányunk (ifjúsági regény, 1959)
  • Házasságból elégséges (regény, 1960)
  • A füstréti Madonna (regény, 1962)
  • Iskolatársak (ifjúsági regény, 1963)
  • U-gu (gyermekregény, 1963)
  • Sanyi (ifjúsági regény, 1966)
  • Sárfényes (regény, 1966)
  • Többsincs osztály (regény, 1968)
  • Nehéz egyetem (regény, 1969)
  • Teréz, a kedves halhatatlan (Brunszvik Teréz életregénye, 1972)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05170.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Születési bejegyzése a barcsi polgári születési akv. 78/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi állami halotti akv. 1662/1973. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  7. ↑ A Farkasréti temető 2003-ban
  8. ↑ Magyar Közlöny, 1951. november 7. (158. szám)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1971. június 2. (40. szám)

Források

További információk