A Finta László témája nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. Sok embernek eltérő véleménye van a Finta László-ről, és ebben a cikkben különböző nézőpontokat és nézőpontokat vizsgálunk meg ebben a témában. A Finta László évek óta vita tárgya, és relevanciája ma is érvényes. Ezzel a cikkel igyekszünk megvilágítani a Finta László-hez kapcsolódó különböző dimenziókat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk olvasóink számára.
Finta László | |
Született | 1934. január 3. Pomáz |
Elhunyt | 2018. július 1.[1] (84 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | László Anna (tervező) |
Szülei | Finta József |
Foglalkozása | autóbusz-formatervező |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Pomáz[2] |
Finta László (Pomáz, 1934. január 3. – 2018. július 1.[1]) Munkácsy Mihály-díjas magyar autóbusz-formatervező, a világ ipartörténetének legnagyobb darabszámban gyártott autóbusz-szériája, az Ikarus 200-as sorozat megalkotója.
Édesapja, Finta József faipari kisiparos volt. Szakmai tanulmányait a Népszínház utcai gépipari technikumban folytatta, ahol 1954-ben kitűnő eredménnyel végzett.[4] A család jó anyagi helyzete miatt az egyetemi felvételi kérelmét elutasították. A hadköteles kor elérésekor behívót kapott és a kecskeméti tüzérségnél lőelem-kidolgozó beosztásba került. Ez idő alatt nagyrészt autodidakta módon, valamint Jurij Dolmatovszkij Autókarosszériák tervezése és szerkesztése című szakkönyvére támaszkodva megismerkedett az autókarosszériák grafoplasztikus szerkesztési módjával, mely későbbi formatervezői munkájára is hatással volt.
1956-os leszerelésekor felvételi kérelmet nyújtott be az Ikarus autóbuszgyárhoz, amire Hirmann Antal főmérnök az alábbi szavakkal írta meg a pozitív elbírálást:
Felvételét javaslom! Képessége és kedve szerint reményt nyújt arra, hogy elsőrendű karosszéria szerkesztő lesz.
Első feladata az Ikarus gyárban az Ikarus 60B jelű autóbusz megtervezése volt; a munkáját később sok dicséret érte, és ez alapján alakították a későbbi Ikarus 620-as típust.[4] Második munkája az Ikarus 303-as típuson zajlott, amelyet olyan mérnökök társaságában tervezett meg, mint Oszetzky Károly vagy Michelberger Pál.[5] Közreműködött a faros-buszok (Ikarus 55 és 66) terveiben is, azonban ezeknél a modelleknél még Schmiedt Kázmér akarata érvényesült Finta „nagy ablakos” törekvéseivel szemben. A hatvanas években részt vett az Ikarus 550-es kísérleti autóbusz megtervezésében, illetve a törekvései érvényesülni tudtak az Ikarus 180-as modellen, valamint annak testvértípusain (556/557).[4]
Hatalmas áttörést azonban vitathatatlanul az 1967-es évben érte el, amikor bemutatták az általa formatervezett Ikarus 250-es modellt, a 200-as család első tagját. Finta a legfontosabb innovációnak az általa javasolt, szögletesebb kocsitestet tartotta, amellyel jelentősen megnövelhető volt az utastér.[6] Ez a jármű több nemzetközi versenyen is rangos elismeréseket nyert.[7]
Bár közvetve-közvetlenül az összes 200-as típus hozzá fűződik – hiszen azok mind a 250-esen alapultak –, mégis kiemelendő az Ikarus 270-es Safety Bus luxus, biztonsági autóbusztípus, amely mellett a magasított utasterű 254-es típusból átvett forradalmi megoldásokkal megalapozta a későbbi 300-as buszcsalád gyártását is.[8]
Finta László esztétikai érzékét dicséri az Ikarus 300-as sorozat korát megelőző és méltán időtálló formaterve.[9][10]
Ikarusos karrierje mellett 1956-tól hosszan a BME-n tanított, ahol nagy népszerűségnek örvendett illusztrációs, kivetítős előadásai miatt.[4]
Munkásságát 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.[7]