Ferenczy István (szobrász)

Ferenczy István
Portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában
Portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában
Született1792. február 24.
Rimaszombat
Elhunyt1856. július 4. (64 évesen)
Rimaszombat
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ferenczy István (1810)

Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja. Ferenczy József református lelkész bátyja.

Életpályája

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Műhelyfőnökét nem különösebben szerette, Canova munkáiért rajongott, aki viszont csak tanácsokkal segítette, nem fogadta be a műhelyébe.

Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát (vagy ahogy a művész elnevezte: A Szép Mesterségek kezdete) Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, ő is felfigyelt a magyar művészre, és 400 forint évi támogatást adott neki.

1824-ben hazatért. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hitelesnek tekinthető szobra. A szobor hitelességéről azóta is élénk viták folynak.

Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, szobrászatnak megfelelő minőségben, amelyet Ruskicán talált meg, bár ezt az olasz márványnál nehezebben lehetett megmunkálni. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de az a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, azonban a szobor olyan félreérthető és illetlen pozícióban ábrázolta a költőt, hogy jelentős kritikát váltott ki, és nem állították ki köztéren.

Ezután haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. 1856-ban hunyt el, az akadémián Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták, és a templomban helyezték el.

Emlékezete

Jelentős művei

Írásai

Cikkei

Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket.

Források

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  2. ↑ Dr. Szabó Lajos: KASSAI KÁLVINISTA KRÓNIKA 1644—1944 Kassa, 1944. 180. old.
  3. ↑ Képzőművészet Magyarországon - Fine Arts in Hungary. www.hung-art.hu. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  4. ↑ A szobor | Leonardo Project. leonardo.szepmuveszeti.hu. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  5. ↑ Pásztorlányka (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Galéria. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  6. ↑ Hanna, Solti: Fasza ez a Kölcsey-szobor a NAT hetedikeseknek szóló irodalom tankönyvén (magyar nyelven). 444, 2023. február 3. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  7. ↑ kozterkep.hu; ma7.sk
  8. ↑ zsmnvomrs.edu.sk
Nemzetközi katalógusok