Ürményi József (főispán)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Ürményi József (főispán) lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig megvizsgáljuk a Ürményi József (főispán) minden aspektusát, hogy megértsük a relevanciáját a különböző területeken. Egy részletes és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy feltárjuk a Ürményi József (főispán) körül forgó összes szempontot, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse ezt a témát. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatástól a gazdaságra gyakorolt ​​hatásig, politikai és jogi vonatkozásain keresztül ez a cikk egy izgalmas utazásba nyúlik bele, amely a Ürményi József (főispán) minden oldalát feltárja.

Ürményi József
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1806. szeptember 18. – 1825. március 18.
ElődSzent-Iványi Ferenc
UtódBrunswick József
Született1741. december 6.[1][2]
Ürmény
Elhunyt1825. június 8. (83 évesen)[1][2]
Vál
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
Gyermekei
Foglalkozás
IskoláiBécsi Egyetem ( – 1760-as évek)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ürményi József témájú médiaállományokat.
Ürményi József portréja. Donát János festménye (1804)
Ez a szócikk a főispán és országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ürményi József (egyértelműsítő lap).

Ürményi Ürményi József (Ürmény, 1741. december 6. – Vál, 1825. június 8.) több vármegye főispánja, országbíró.

Életpályája

Ürményi István (1694–1767), királyi tanácsos, kancelláriai titkár, földbirtokos és puchnói Motesiczky Borbála (1713–1764) fia; nevelője Molnár János, a későbbi szepesi kanonok volt; középiskoláit és a felsőbbeket Nagyszombatban végezte; az osztrák törvényeket Bécsben, a hazaiakat az egri Foglár-intézetben hallgatta. Polgári pályáját 1766-ban a királyi ügyészségen kezdte, 1769-ben ítélőtáblai bírónak nevezték ki. 1773-ban az udvari kamarához referendariusnak, 1774-ben pedig a magyar kancelláriához helyezték át.

Az 1773-ban megszüntetett jezsuita rend tanárai megmaradhattak ugyan állásukban, de új tanítási rendszer kidolgozása Ürményire várt. Főként neki tulajdonítható Mária Terézia magyar királynő tanügyi rendeletének, az 1777. évi Ratio Educationisnak a megalkotása. Szolgálataiért a Vál mezővárosra és az Agárd birtokára szóló adománylevéllel és a Szent István-rendjének keresztjével jutalmazták meg.

1780. június 19-től Pest vármegye kormányzása bízták rá. 1782-től bihari, 1785-től nyitrai főispán, 1788. december 18-tól az udvari kamaránál kincstárnok, 1789. augusztus 24-től personális (mely hivatalát 1795 júliusáig viselte) és 1790. február 12-én ismét Pest vármegye administratora lett. Ugyanebben az évben március 18-án Bács vármegyének főispánja lett és a Szent István-rend commendátori keresztjét kapta. 1792. július 14-én jelen volt II. Lipót megkoronázásán Frankfurtban.

Hat évi pihenés után 1801-ben Galícia kormányzójává, 1802. április 3-án Fejér vármegye főispánjává nevezték ki.[3] 1806. szeptember 6-án országbírói méltóságra emelték. A Pesti Egyetem elnöke. 1825 januárjában nyugalomba vonult.

Ferenczy István szobrász portrészobrot készített róla.

Családja

Feleségül vette komjáthi Komjáthi Borbálát, több gyermekük született, közülük öt fiú:

Művei

  • Conclusiones hungarico-juridicae quas tentamini publico exposuit in collegio Agriensi Foglariano ex praelectoribus Esmerici Tahi. Agriae, 1760.
  • Ratio Educationis totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas. Viennae, 1777. (Névtelenül, táblázatokkal. 2. kiadás. Buda, 1806., 3. k. Pozsony, 1826., 4. k. Pest, 1828.).
  • Beszédje, … a Nagym. grófhoz… Károlyi Antal urhoz, mint kir. fő-commissáriushoz és az egybegyült ns. Bihar vármegyének Rendeihez és Statusaihoz. Midőn… Bihar vármegye fő-ispányi méltóságába béiktattatnék Szent János havának 13. napján. Nagyvárad, 1782.
  • Beszédje Bihar vármegye főispányának, mellyet a midőn a meg-nevezett vármegye magistrátusának restauratióját tartaná, mondott Szent-István havának 4. napján. Ugyanott, 1783.
  • Pest, Pilis és Solth törvényesen egyben kapcsolt vármegyének rendeihez tett beszédek az építő szék alkalmatosságával, melly tartatódott Pesten 1790. Bőjtmás hava 23. Pest.
  • Oratio occasione inagurationis publicae regii principis et archiducis Leopoldi Alexandri pridie vocis communibus expetiti et electi regni Hungariae palatini… dicta 1790. 16. Nov. Posonii.
  • Oratio … ad excelsos proceres, inclytos status et ordines Regni Hungariae die XIII. Martii 1791. dum regni comitia conclusa sunt, dicta. Uo.
  • Beszédgye… Fehérmegye főispányi méltóságába lett beiktatása alkalmatosságával Szent-Mihály hava 4. 1802. Veszprém. (Mások beszédeivel).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Úrményi, Joseph Freiherr von (1741–1825) (BLKÖ)
  3. ↑ Farkas Gábor:: Fejér vármegyei történeti archontológia I: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998–1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000). Székesfehérvár: Fejér megyei Önkormányzat. 2000. 139. o. Hozzáférés: 2023. március 24.  

Források

További információk


Elődje:
gr. Kornis Mihály 		Utódja:
gr. Teleki Sámuel
Elődje:
gr. Hadik András 		Utódja:
br. Podmaniczky József