Fazekas Anna

A Fazekas Anna olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Széles körével és a társadalomra gyakorolt ​​hatásával ez a kérdés heves vitákat váltott ki a médiában és a nyilvánosságban egyaránt. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Fazekas Anna kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, egyénekre és közösségekre egyaránt hatással. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fazekas Anna különböző aspektusait, elemezve hatását, következményeit és lehetséges megoldásait.

Fazekas Anna
Született1905. november 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1973. január 2. (67 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
HázastársaKulcsár István (1928–1936)
GyermekeiKulcsár István
SzüleiFazekas Ábrahám
Hirsch Sarolta
Foglalkozása
  • író
  • szerkesztő
  • gyógytornász
SírhelyeFarkasréti temető (Tor-446. fülke)[4][5]

Fazekas Anna (Budapest, Ferencváros, 1905. november 15.[6] – Budapest, 1973. január 3.)[7] magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője, Kulcsár István pszichiáter, individuálpszichológus első felesége, Kulcsár István író, újságíró anyja.

Életpályája

Hunyady József fotója (1961)

Fazekas Ábrahám Manó magánhivatalnok és Hirsch Sarolta lánya. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektora lett az Athenaeum Könyvkiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt.

1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Könyvkiadó és a Zeneműkiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből.

Művei

  • Ünnepi köszöntő. Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapjára (1952 Ifjúsági Könyvkiadó)
  • Öreg néne őzikéje (1952; 1977; 1981 Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó; 1993 Falukönyv-Ciceró; legutóbb: 2010 Budapest Ciceró)
  • Hercsula (1973 Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó; legutóbb: 2010 Budapest Móra)
  • Évi az óvodában (1979 Budapest Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó)
  • Fényes telehold van (1969 Budapest Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó)
  • Egy vidám nap (1967 Budapest Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó)
  • Kíváncsi Zsófi farsangja (1966 Budapest Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó)
  • Rigó nóta (1959 Budapest Magvető)
  • Bizony Peti, Bezzeg Ferkó (1956)
  • A kerek kő (1955)
  • Tányér, lábos, vasaló (1950)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Születési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári születési akv. 1740/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  7. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 82/1973. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 4.)

További információk