Farkas Loránd

Napjainkban a Farkas Loránd olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. Relevanciája és hatása különböző területeken látható, a politikától kezdve az emberek mindennapi életéig. Kulcsfontosságú pont lett a nyilvános napirenden, ösztönözve a vitákat és a megoldásokat kereső akciókat. A Farkas Loránd felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét, kutatásokat, demonstrációkat és jelentős változásokat motivált az emberek felfogásában és cselekvésében. Ebben a cikkben részletesen és tárgyilagosan tárjuk fel a Farkas Loránd-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és szempontokat, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk annak fontosságáról társadalmunkban.

Farkas Loránd
Született1914. augusztus 31.[1]
Budapest
Elhunyt1986. július 15. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Farkas Loránd (Budapest, 1914. augusztus 31. – Budapest, 1986. július 15.) vegyészmérnök, flavonoidkémikus, az MTA tagja.

Életpályája

Középiskoláit a fővárosban, Makón és Szegeden végezte, majd a Szegedi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Itt szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát 1937-ben, majd négy éven át kémiát hallgatott a Budapesti Tudományegyetemen. 1942-ben Zemplén Gézánál doktorált a műegyetemen, majd a Zemplén vezette szerves kémiai tanszéken dolgozott, ahol tanársegéd, majd adjunktus lett.

1947–1950 között a Textilfesték- és Vegyitermék Vállalat kutatólaboratóriumát vezette. 1950-ben letartóztatták, három évig volt börtönben, illetve a recski kényszermunkatáborban politikai fogoly. 1953-ban szabadlábra helyezték és rehabilitálták.

1954–1956 között az Országos Találmányi Hivatalban dolgozott. 1956-tól a BME szerves kémiai tanszékén a flavonoid kémiai kutatócsoportot vezette mint címzetes egyetemi tanár. Éveken át volt a müncheni Lajos–Miksa Egyetem, majd a floridai egyetem vendégprofesszora is.

Budapesten hunyt el 72 évesen, 1986. július 15-én.

Munkássága

A flavonoidok és izoflavonoidok gyűrű-izomerizálását megoldó eljárások kutatásával, valamint szénhidrátkémiai kutatásokkal foglalkozott. A természetes növényi eredetű szerves vegyületek kémiájának, illetve a növényi hatóanyagok kiemelkedő tudású kutatója volt, számos értékes eredmény, köztük az aktív metilén csoportok formilezési reakciójának kiterjesztése fűződik a nevéhez.

A Chinoinnal együttműködve fedezte fel az Ypriflavon nevű gyógyszert. Az MTA Flavonoidkémiai Munkabizottságának elnöke volt. A Francia Tudományos Akadémia 1963-ban Chevreul arany emlékéremmel tüntette ki.

Főbb munkái

  • Topics in Flavonoid Chemistry and Biochemistry (társszerzőkkel, Budapest, 1975)
  • Flavonoids and Bioflavonoids (társszerzőkkel, Budapest, 1977)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 19.)

Források