Eckstein Ferenc

A mai világban a Eckstein Ferenc olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A technológiai fejlődéstől az aktuális ügyekig a Eckstein Ferenc-nek sikerült átlépnie az akadályokat, és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Akár személyes, akár tudományos, akár szakmai szinten, a Eckstein Ferenc olyan aktuális témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Emiatt fontos mélyrehatóan elemezni, hogy a Eckstein Ferenc milyen hatással van a jelenlegi társadalomra, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ebben a cikkben a Eckstein Ferenc legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és feltárjuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Eckstein Ferenc
Született1769. március 28.
Alsókubin
Elhunyt1833. november 7. (64 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
egyetemi tanár,
császári és királyi tanácsos
Tisztségerektor (1813–1814, ELTE)
A Wikimédia Commons tartalmaz Eckstein Ferenc témájú médiaállományokat.

Ehrenbergi Eckstein Ferenc (Alsókubin, 1769. március 28. – Pest, 1833. november 7.) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos, a Lipót-rend lovagja, Pest és Somogy megye táblabírája, egyetemi tanár. Dédunokája Eötvös Loránd fizikus, miniszter.

Élete

Atyja királyi kamarai tisztviselő volt; Ehrenbergi Eckstein János (1751-1812) orvos öccse. Eckstein Ferenc az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta. 1793–1797-ig Stahli György tanár segédje volt. 1795. október 27-én sebészeti, november 26. szülészeti és 1797. augusztus 1.-jén orvosdoktori oklevelet nyert, azután Kőszeg város tiszti főorvosa lett.

1799-től a pesti egyetemen a sebészet és szülészet helyettes tanára és 1803. november 1-jétől a gyakorlati sebészet rendes tanára volt. 1809–1810-ben a nemesi fölkelők kórházainak főorvosa, később a pesti sebészeti kórház igazgatója.

1812. szeptember 5-én I. Ferenc magyar király nemességet és családi címert adományozott neki, feleségének és gyermekeinek.[1] 1824. szeptember 27-én pesti polgári jogot szerzett.[2] 1825-ben császári és királyi tanácsos lett.

Pesten, a Váci út melletti sírkertben helyezték örök nyugalomra 1833. november 9-én.

Házassága és gyermekei

Felesége Wehner Erzsébet (†1837). Házasságukból született:

Művei

  • Casus chirurgici tres, in publicum artis suae specimen descripti. Pesthini, 1803
  • Relatio officiosa generalis de nosocomiis pro nobili insurgente militia hungarica anno 1809. erectis et administratis. Budae, 1810
  • Tabellarische Darstellung der gebräuchlichsten chirurgischen Instrumente, Binden und Maschinen älterer und neuerer Zeit, zum Behufe der Wundarznei beflissenen. Uo. 1822 (ezen cím alatt is: Akologie…)

Több cikke van a berlini Encyclop. Wörterbuch der medicinischen Wissenschaft-ban.

Kézirati munkája: Vorlesungen über die Wundarzneikunst. Pest, 1819–20.

Jegyzetek

  1. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 63. kötet - 435 - 441. oldal
  2. ↑ Ekstein, Franciscus • polgár • Pest • 1824.09.27. • háztulajdonos, belvárosi
  3. ↑ familysearch.org Eckstein Anna római katolikus keresztelői adatlapja

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub