Birly Ede Flórián
A Birly Ede Flórián világában mindig is lenyűgözött és állandó érdeklődés mutatkozott a témával kapcsolatos további felfedezések iránt. Akár történelmi eredetének, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásának, akár lehetséges jövőbeli következményeinek feltárásán keresztül, a Birly Ede Flórián továbbra is a vita és a vita témaköre számos területen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Birly Ede Flórián különböző aspektusait és azt, hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrában betöltött jelentőségétől a tudomány és technológia relevanciájáig a Birly Ede Flórián kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben, és ma is a kutatás és érdeklődés tárgya.
| Birly Ede Flórián | |
| Született | 1787. december 6. Hódság |
| Elhunyt | 1854. november 25. (66 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, szülész, egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-11))[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birly Ede Flórián témájú médiaállományokat. | |
Birly Ede Flórián (Hódság, 1787. december 6. – Pest, 1854. november 25.) orvos, szülész, egyetemi tanár és királyi tanácsos.
Források
Kalocsán, Pécsett, Eszéken, Budán, Pesten és Bécsben tanult. Utóbbi helyen négy évig hallgatta az orvostudományokat. 1814. június 27-én lett szülészmester. Augusztus 30-án a híres Boer vette maga mellé segédnek, aki sokat betegeskedett, ezért Birly három évig nyaranta helyettesítette. 1817. április 22-én kinevezték a pesti egyetem szülészeti tanárává. 1824-ben magyar nemességet kapott. 1841-ben egyetemi rektorrá választották. Több külföldi tudós társaság választotta tagjául. Pesten több házat, Nyitra megyében Nagybilicen és Nyitrazsámbokréten szerzett birtokot.
Munkái
- Dissertatio inaug. medica de epilepsia. Viennae. 1814.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
