Deák Ágnes

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Deák Ágnes jelentőségét a modern társadalomban. A Deák Ágnes egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, intenzív vitát és elemzést generálva több tudományterületen. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Deák Ágnes végtelen kutatások és elmélkedések tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Deák Ágnes hogyan alakította a mai világot, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ezenkívül a Deák Ágnes különféle szempontjait elemezzük, átfogó és gazdagító képet adva erről a ma oly fontos témáról.

Deák Ágnes
Született1960. december 14. (64 éves)
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaKövér György
Foglalkozásatörténész

Deák Ágnes (Szeged, 1960. december 14. –) történész, az MTA doktora,[1] a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék (ma már Modernkori Magyar Történeti Tanszék) egyetemi tanára,[2] az Aetas című történettudományi folyóirat főszerkesztője.[3]

Életpályája

Felsőfokú tanulmányait 1979 és 1984 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte magyar–történelem szakon. 2000-ben doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.[4] 2011-ben habilitált, 2014 óta az MTA doktora (Filozófiai és Történettudományok Osztálya – 19. századi magyar eszmetörténet, politikatörténet). A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Modernkori Magyar Történeti Tanszékén oktat.

Magánélete

Házastársa Kövér György.

Kutatási területe

  • A nemzeti mozgalmak története Magyarországon és a Habsburg Birodalomban a 19. században
  • Deák Ferenc politikai pályafutása
  • Magyarország története a neoabszolitizmus korában[1]

Fontosabb művei

  • „Zsandáros és policzájos idők”. Budapest, Osiris, 2015.
  • Deák és Vachott Sándorné Csapó Mária. In: „Jól esik köztetek lenni…”: Női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk.: Kiss Gábor. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, 2015. pp. 134–154.
  • Forradalmár emigránsok nyomában. SZÁZADOK 148: (3) pp. 601–623.
  • „A politika ne nyulj hozzám-virág volt”. SZÁZADOK 147: (3) pp. 625–654.
  • Államrendőrségi információs hálózat Magyarországon, 1849–1867. In: Szakszolgálat Magyarországon: avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Szerk.: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), 2012. pp. 81–89.
  • A koronás Wargha. Budapest, Akadémiai, 2010.
  • From Habsburg Neo-Absolutism to the Compromise 1849–1867. Highland Lakes (New Jersey): Social Science Monographs – Atlantic Research and Publications, Inc., 2008. (East European Monographs, 737.)
  • Deák Ágnes – Molnár András : Deák Ferenc. Budapest: Vince, 2003. (Tudomány – Egyetem, Történeti életrajzok)
  • "Nemzeti egyenjogúsítás". Budapest: Osiris, 2000.
  • A Habsburg Birodalom a nacionalizmus kihívásai között. Aetas 13: (4) pp. 5–44.[4]

Hivatkozások

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=17243
  2. ↑ http://arts.u-szeged.hu/hist/munkatarsak/modernkori-magyar; http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=62
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  4. ↑ a b http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=62