Csorba Géza | |
Csorba Géza (1938) | |
Született | Donner Géza 1892. július 27. Liptóújvár |
Elhunyt | 1974. december 27. (82 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (B-548. fülke) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csorba Géza,1913-ig Donner (Liptóújvár, 1892. július 27. – Budapest, 1974. december 27.) Kossuth-díjas szobrászművész.
Ady Endre szobraDonner Bertalan és Stein Matild (1866–1945) fia. Liptóújváron kezdett rajzot tanulni Strobl Alajosnál. 1912-től a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1912-től Strobl Alajos és Radnai Béla tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1913-ban tanulmányait megszakította, egy évig Fischer Antal szobrászműhelyének alkalmazottja lett, majd saját műhelyt nyitott. Tanulmányait nem fejezte be, a továbbiakban önképzéssel gyarapította szobrászati ismereteit.
Kisplasztikákat, síremlékeket, emlékműveket és emlékszobrokat egyaránt készített. 1913-ban szerepelt először kiállításon. 1916-tól csatlakozott a Hetek csoportjához. 1917-ben, 1923-ban, 1928-ban és 1931-ben egyéni kiállításon mutatta be műveit Budapesten.
1931-ben Párizsban járt tanulmányúton. Az 1930-as években részt vett szinte minden külföldi magyar csoportos kiállításon. Személyes kapcsolatot tartott fenn a magyar irodalom számos jeles képviselőjével, többek között Babits Mihállyal, József Attilával, Móricz Zsigmonddal és Ady Endrével.
Témaválasztásában meghatározó volt Ady Endréhez fűződő szoros barátsága. Ő készítette el a költő halotti maszkját, emlékét számos rajzban és szoborban örökítette meg. A Kerepesi temetőben álló Ady-síremlék máig egyik legismertebb műve. Művészete enyhén klasszicizáló és enyhén stilizáló, a személyiségek megörökítésén túl egyedi vonásaikat is sikerült áthagyományozni az utókorra. Monumentális szobraihoz kiváló előtanulmányokat, rajzokat készített.
Negyven szoborból álló Magyar Pantheont tervezett, de a kész anyag 1944-ben történt pusztulása miatt terve nem valósult meg.
Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Buddha című szobra a tokiói Császári Múzeumban látható.
Házastársa Balassa Erzsébet volt, Balassa Károly és Herman Sára lánya, akivel 1929. augusztus 2-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. Négy évvel később elváltak.
Nemzetközi katalógusok |
---|