Csomolungma

Csomolungma
A Csomolungma északi oldala
A Csomolungma északi oldala
Magasság8848,86 m
Hely Kína, Tibet
 Nepál
HegységHimalája
Relatív magasság8848,86 m
Koreocén
Első megmászás1953. május 29.,
NepálTendzing Norgaj
Új-Zéland Edmund Hillary
Elhelyezkedése
Csomolungma (Nepál) Csomolungma Csomolungma Pozíció Nepál térképén
é. sz. 27° 59′ 17″, k. h. 86° 55′ 31″27.988055555556, 86.92527777777827.988056°N 86.925278°EKoordináták: é. sz. 27° 59′ 17″, k. h. 86° 55′ 31″27.988055555556, 86.92527777777827.988056°N 86.925278°E
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csomolungma témájú médiaállományokat.
Légi felvétel a Csomolungmáról

A Csomolungma (angolul: Mount Everest; tibetiül: ཇོ་མོ་གླང་མ, Csomolungma; nepáliul: सगरमाथा, Szágarmantha; kínaiul: 珠穆朗瑪峰, Csumulangma Feng) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8848,86 m magas (2020-ban közzétett nepáli–kínai közös mérések alapján; korábbi mérések 8840 és 8850 méter közötti magasságokat állapítottak meg), és évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése „a Föld istenasszonya”, míg a nepáli Szágarmantha jelentése „a mennyország csúcsa”.

Kialakulása

Története geológiai értelemben 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens (gyakorlatilag a mai India) összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája hegység vonulatait. Csúcsa nem vulkáni eredetű kőzetekből, hanem a tengeraljzaton kialakult mészkőből áll, vagyis a hegymászók olyan mészvázas lények maradványain járnak, amelyek az egykori meleg óceánban éltek. A hegy csúcsát gleccserek csiszolták háromoldalú gúlává.

Magassága

1852-ben Radhanath Sikdar indiai matematikus állapította meg először, hogy a Csomolungma a Föld legmagasabb hegye.

Az első mérés 1856-ban 8839,2 métert adott, de 8840 m-t jelentettek. Erre azért volt szükség, mert a 8839,2 m éppen 29 000 lábnak felel meg és azt az érzést keltette volna, hogy egy becsült adatról van szó.

Az 1950-es évek indiai mérései szerint a magasság 8848 m. Az 1998-as amerikai Everest Expedíció GPS egységet helyezett el a legmagasabb sziklára. Ezen a berendezésen keresztül 8850 m magasságot kaptak. Az Everest a tektonikai lemezek mozgása miatt tovább nő évenként 3–5 mm-rel és évi 27 mm-rel mozdul el északkelet felé.

2005-ben a Kínai Állami Földmérő és Térképező Iroda expedíciót indított a hegy magasságának megmérésére. 2005. május 22-én érték el a hegy csúcsát. 2005. október 9-én hozták nyilvánosságra eredményüket, mely szerint a Csomolungma magassága 8844,43 m ± 0,21 m. Az intézet szerint ez volt az addigi legpontosabb mérés. Számításaik során csak a sziklákat vették figyelembe, a rajtuk lévő több méter havat és jeget nem.

2020-ban közzétett nepáli-kínai közös mérések alapján a hegycsúcs magassága 8848,86 m (ebbe bele van számítva a csúcson lévő állandó hó és jégréteg is). A méréseket több száz fős csapatok végezték, a nepáli és a kínai csapat egymástól függetlenül, majd az eredményeket egyeztették. A számításokhoz trigonometriai módszereket és GNSS méréseket is alkalmaztak.

Az Everest éri el a legnagyobb magasságot a tengerszinttől.

Még két másik hegyet is a Föld legnagyobb hegyeként emlegetnek. A Hawaii-szigeteki Mauna Kea a legnagyobb, ha az alapjától mérjük. Magassága 9 km az óceán fenekétől, ám tengerszint feletti magassága csak 4170 m. Az Andokban lévő Chimborazo 2,168 km-rel távolabb van a Föld középpontjától (6384,4 km-re) mint az Everest (6382,3 km) az egyenlítői kidudorodás miatt. Tengerszint feletti magassága 6267 m, e tengerszint feletti magasságtól még magában az Andokban is van magasabb csúcs.

Elnevezések

A serpák hiedelemvilágában az istenként imádott hegy neve „Csomolungma”, ami annyit tesz: a „világ anyja”.

A Himalája neve az ősi indiai szanszkrit nyelvből eredeztethető: „a hó otthona” (hima: hó, álaja: hon, otthon). Ezek szerint helyes kiejtése Himálaja lenne, de a németes hangsúly nálunk is meghonosodott. Legmagasabb csúcsát az európaiak számára Sir George Everest fedezte fel. A hadmérnök ezredes méréseit 1852-ben fejezte be és ekkor derült ki az is, hogy az angolok által Peak XV néven ismert Csomolungma a világ legmagasabb csúcsa. Everest munkatársa és utódja nevezte el a hegyet Mount Everestnek. Később tudták meg az angolok (1907-ben), hogy a csúcsnak már réges-régen volt tibeti neve. Sőt az is kiderült, hogy francia hittérítők térképein már szerepelt a tibeti név 1733-ban is. Azóta mindkét név használatban van.

A legmagasabb csúcsot 1847-ben John W. Armstrong fedezte fel, aki akkor az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott.

Megmászása

A déli és északi hegymászó útvonal a Nemzetközi Űrállomásról

Az első próbálkozás

1924. június 8-án George Mallory és Andrew Irvine (mindketten az Egyesült Királyságból) kísérelték meg a csúcs elérését, de soha nem tértek vissza. Noel Odell, az expedíció geológusa naplójában azt írta, hogy „látta Malloryt és Irvine-t a gerincen, a végső piramis lábánál” aznap 12:50-kor.

1979-ben a kínai Wang Hongbao egy kísérőjének elárulta, hogy 1975-ben talált egy holttestet, akiről úgy gondolja, hogy Irvine, ám egy nappal azelőtt, hogy pontosan behatárolhatta volna a területet, meghalt. 1999-ben a Mallory és Irvine Kutató Expedíció megtalálta Mallory holttestét, a régi kínai tábor közelében. Mallory ruházatának és holtteste környékének átkutatása után azonban fényképezőgépe nem került elő, a benne lévő film előhívása és az esetleges csúcsfotók előkerülése bizonyítékként szolgálhatott volna, hogy valóban feljutott a csúcsra. Feltételezések szerint azonban Irvine-nál is lehetett a gép, akinek azonban ezidáig nem találták meg a holttestét. Mallory-nál leveleket, karórát, magasságmérőt (mindkettőt mutatók nélkül) és egyéb személyes tárgyakat találtak. Lányának elmondása szerint Mallory egy fényképet vitt magával feleségéről, melyet a csúcs elérése esetén fennhagyott volna, ezt sem találták meg holttesténél, ugyanakkor a csúcsot később sikeresen elért hegymászók sem jelentették, hogy látták volna. A Mallory zsebében talált védőszemüveg is arra enged következtetni, hogy Irvine-nal együtt felmásztak a csúcsra és a visszaúton, amikor már sötétedni kezdett, ereszkedés közben érte őket a tragédia. Azonban ezek csak feltételezések és mindezidáig nem sikerült bizonyítani, hogy ők értek volna fel a csúcsra elsőként.

Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi. 2010 januárjában Tom Holzel amerikai történész közzétett egy feltételezést Irvine holttestének helyéről, amelyet expedícióval akar igazolni.

Hillary és Tendzing

Az Everest 3D-s modellje

1951-ben egy Eric Shipton által vezetett expedíció érkezett meg Nepálba, hogy felmérjen egy új útvonalat a déli oldalon. Az expedícióban részt vett Edmund Hillary is.

1952-ben egy svájci expedíció próbálta elérni a csúcsot a déli oldalon, de Raymond Lambert és Tendzing Norgaj 200 méterre a csúcstól visszafordulásra kényszerült. A svájciak még abban az évben újra próbálkoztak, megint sikertelenül.

1953-ban a kilencedik brit expedíció, amelyet John Hunt vezetett, visszatért Nepálba. Hunt két kéttagú hegymászó csoportot választott ki a csúcs elérésére. Az egyik csoport sikertelenül tért vissza a hegyről. A következő napon a másik csoport próbált feljutni. 1953. május 29-én helyi idő szerint 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj elérte az Everest csúcsát. Néhány évvel később Tendzing elismerte, hogy Hillary tette először lábát a csúcsra.

2003-ban, az első megmászás 50. évfordulójának ünneplése kapcsán Hillary fia, Peter és Tenzing fia, Jamling együtt sikeresen megmászták a csúcsot.

Más nevezetes mászások

A nők közül elsőként 1975. május 16-án Tabei Dzsunko japán hegymászónő jutott fel a Csomolungma/Mount Everest csúcsára.

Reinhold Messner az első olyan ismert hegymászó, aki oxigénpalack használata nélkül többször is járt a csúcson.

Apa (születési nevén Lhakpa Tenzing Sherpa) nepáli serpa volt az első ember, aki 21 alkalommal mászta meg a Mount Everestet, többször, mint őelőtte bárki más. 2013 óta közösen tartja ezt a rekordot egy másik nepáli serpával, Phurba Tashival.

Magyar hegymászók kísérletei

A Mount Everest környezetének térképe

A sajtó sokáig első magyarként hivatkozott a szlovákiai Zoltán Demjánra, aki 1984-ben ért fel a csúcsra egy csehszlovák expedíció keretében. Azonban Demján maga cáfolta, hogy magyar lenne. Alig beszél magyarul, és a Zoltán keresztnevet is nagyanyja hatására adták neki a szülei, ez okozhatta a félreértést.

Az első magyar Csomolungma-expedíciót dr. Nagy Sándor vezette 1996-ban. Az expedíciónak végül nem nyílt alkalma csúcstámadásra. (Az expedíció egyetlen külföldi – osztrák – tagja a legmagasabb, 8300 méteres 3-as táborban életét vesztette.)

2001-ben két magyar expedíció indult a hegyre. A hegy tibeti normál útjával próbálkozó csapatot Mécs László vezette, a másik csapat viszont a Csomolungma legnehezebbnek tartott keleti (avagy Kangshung) falán mászott, Klein Dávid vezetésével (Tibet, Kharta-völgy). A tibeti normál úttal próbálkozó csapat orvos-hegymászója, dr. Gárdos Sándor – vélhetően egy széllökés okozta zuhanást követően – életét vesztette.

Első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én.

Klein Dávid 2005 tavaszán ismét visszatért: egy nemzetközi expedíció tagjaként 8500 méterig jutott a hegy nepáli normál útján (egy szembevérzés és szaruhártya-ödéma miatt oxigénpalackkal), amikor egy vihar és egy csapattársának halála miatt a visszafordulás mellett döntött. 2006 tavaszán – szólóban, palack nélkül – 8450 méterig mászott a tibeti normál útvonalat követve. Erős szél és mély hó késztette visszafordulásra.

2007 májusában Várkonyi László és Klein Dávid a tibeti normál úton 8600 méter fölé jutottak, ismét palack nélkül. A terveikhez képest késői időpont miatt a visszafordulás mellett döntöttek. (Seregi Tamás "magashegyi kalandor" a 7000 méteres Északi-nyeregig kísérte az expedíciót.)

A felsorolt expedíciós jellegű kísérleteken kívül Várkonyi László többször is (1999: 8650 m, 2000: 8400 m) próbálkozott a heggyel egyéni szervezésben. A csúcs elérésével nyolcszor próbálkozott.

2007. május 23-án nepáli idő szerint 6:50-kor Jelinkó Attila a déli útvonalon, Nepál felől megközelítve a csúcsot, oxigénpalackkal ért fel a Mount Everest tetejére. Ezzel ő a második magyar hegymászó, aki felért, és az első amatőr is.

8600 méter felett eddig öt magyar hegymászó fordult meg palack nélkül: Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Várkonyi László és Suhajda Szilárd. Az Everest palack nélküli megmászása továbbra is élénken foglalkoztatja a magyar expedíciós hegymászókat.

2009. május 21-én Ugyan Anita első magyar nőként, egy nemzetközi expedíció tagjaként Nepál felől feljutott a Mount Everestre oxigénpalack használatával.

2010. március 25-én Várkonyi László és Klein Dávid indult el Budapestről, hogy a magyar hegymászók közül elsőként oxigénpalack nélkül hódítsák meg a világ legmagasabb hegyét. Április 26-án délben azonban tragédiába torkolt a csúcskísérlet. Várkonyi László eltűnt, Klein Dávid könnyebb sérüléseket szenvedett.

2010. május 18-án Ugyan Anita ismét Nepál felől érte el az Everest csúcsát. Eredetileg oxigénpalack használata nélkül tervezte az expedíciót sikerre vinni, ám torokgyulladása okán végül a 7000 méter feletti oxigénpalack-használat mellett döntött. Ezzel ő lett az első magyar, aki egynél több alkalommal érte el az Everest csúcsát.

2016. május 20-án dr. Neszmélyi Emil budapesti ügyvéd, aki önmagát inkább felfedezőnek és nem hegymászónak tartja, az északi – tibeti – útvonalon érte el a csúcsot - mint eddig minden magyar - 7200 méter fölött oxigénpalack használatával. Teljesítményének hozadéka, hogy Magyarországot azon országok között jegyzik, amelyek rendelkeznek az északi- és a déli útvonalon is sikeres csúcsmászással. Sok asztmás ember számára vált példaképpé, mert asztmás tünetei mellett érte el a csúcsot. A csúcstámadás alkalmával négy alkalommal kapott asztmás rohamot 8500 méteres magasság felett, majd a visszaúton 7500 métertől oxigénpalack nélkül volt kénytelen ereszkedni, mert az utolsó palackja gyártási hibás volt.

2018. május 18-án Németh Alexandra második magyar nőként Nepál felől jutott föl a Mount Everest csúcsára egy nemzetközi expedíciószervező csapatának tagjaként. Ezzel első magyarként teljesített Hét hegycsúcs kihívást, abból is a Messner-féle listát.

2022. május 13-án dr. Neszmélyi Emil Nepál felől is feljutott a Mount Everest csúcsára, így ő lett az első magyar, aki Nepál és Tibet felől egyaránt felért a világ legmagasabb pontjára. Oxigénpalackot szintén 7200 métertől használt. Ezúttal asztmás tünetei lassították ugyan a haladását, de asztmás rohamot nem élt át. A csúcstámadás éjjelén a fagyos szélben fokozatosan elvesztette a látása nagy részét, így közel vakon ért csúcsot, majd ebben az állapotban jutott le két nap alatt a 2-es táborig. A látásvesztése ideiglenesnek bizonyult, 19 nappal a csúcstámadás után lassú javulást követően látása maradéktalanul helyre állt.

2023-ban Suhajda Szilárd klasszikus alpin stílusban, oxigénpalack és a mászását segítő serpák nélkül tervezte, hogy feljut a csúcsra. 2023. május 24-én, a csúcstámadás közben megszakadt vele a rádiókapcsolat. A háttércsapat a május 25-i esti órákban – miután információt kaptak arról, hogy a hegymászó 8780 méter magasan, az úgynevezett Hillary-lépcső aljában fekszik eszméletlenül, fagyási sérülésekkel és a magashegyi agyödémára utaló jelekkel – megállapodott az expedíciót biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel feljutni olyan magasságba, ahonnan láthatják Suhajdát, ezzel egyidőben pedig serpákat indítottak a hegymászóért. Május 27-én a mentőcsapat nem találta meg, és mivel a körülményeket figyelembe véve nem láttak esélyt arra, hogy életben találják, a keresést befejezték.

A Mount Everestet sikeresen meghódító magyar hegymászók
Név Első feljutás dátuma Második feljutás dátuma
Erőss Zsolt 2002. május 25.
Jelinkó Attila 2007. május 23.
Ugyan Anita 2009. május 21. 2010. május 17.
Neszmélyi Emil 2016. május 20. 2022. május 13.
Németh Alexandra 2016. május 18.
Price Márton Péter 2023. május 14.

Everest-tragédiák

Az 1996-os mászószezon a hegymászás fekete éve: összesen 19 hegymászó halt meg. Május 10-én több hegymászót kapott el egy vihar a csúcs közelében, közülük nyolcan meghaltak. A halottak között volt a tapasztalt Rob Hall és Scott Fischer, akik fizető expedíciót vezettek a csúcsra. A tragédia nagy nyilvánosságot kapott és a 2015-ben bemutatott Everest című filmdrámában is feldolgozták.

Jon Krakauer újságíró, aki az Outside magazinnak dolgozott, Hall csoportjában volt. Később egy könyvet jelentetett meg tapasztalatairól Ég és jég címmel (eredeti: Into Thin Air). 2004 májusában Kent Moore és John L. Semple a Torontói Egyetemtől úgy nyilatkozott a New Scientist magazinnak, hogy az időjárási feltételek vizsgálata szerint a tragédia napján az oxigén szintje 14%-kal alacsonyabb volt a szokásosnál.

A 2006-os mászószezon végéig 2062-en érték el a csúcsot, akik közül 972-en 1998 óta. 2010-ig 216-an haltak meg mászás közben, körülbelül 120 test még mindig odafenn maradt. A hegyen olyan nehéz körülmények uralkodnak, hogy sok holttest még mindig ugyanott hever és a hagyományos útvonalakról könnyen észre lehet venni őket.

2014. április 16-a újabb fekete nap lett a hegy történetében, egy az Everest déli oldalát az egyes és kettes tábor közötti szakaszon elérő lavina 25, többségében az útvonalon dolgozó serpát temetett el. Április 20-ig a mentőalakulatok 13 holttestet ástak ki, további három serpa biztosan elhunyt. A balesetnek további kilenc sérültje is volt, egy részük súlyos. A súlyos tragédia nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és ismét felszínre hozta a himalájai modern hegymászás és a serpák munkakörülményeiről folyó vitákat.

A legtöbb expedíció oxigénmaszkokat és oxigéntartályokat visz magával 8000 méter fölé. Ezt a régiót nevezik „halálzónának”. Az Everestet meg lehet mászni kiegészítő oxigén nélkül, de különleges felkészülést igényel és növeli a kockázatot is. Alacsony oxigénszinten ugyanis nehéz tisztán gondolkodni miközben a rossz időjárási körülmények között, alacsony hőmérsékleten és a nehéz útvonalakon gyakran kell gyors, pontos döntéseket hozni.

2015. április 25-én igen erős, a Richter-skála szerint 7.8-as erősségű földrengés rázta meg a térséget. A hegyen a földrengés hatalmas károkat okozott, és lényegében véget vetett a 2015-ös hegymászóidénynek az Everesten. A földrengést követő hatalmas lavinák az Everest alaptábort teljesen romba döntötték, megölve legalább 22 embert, és megsebesítve 61-et. Ez volt a hegy történetének eddigi legsúlyosabb tragédiája. A csapdába esett túlélőkért kiterjedt mentőakció indult, a mentőcsapatok több mint 60 embert hoztak le a hegyről

Az elmúlt néhány évben bekövetkezett sorozatos tragédiák, az - elsősorban csoportosan, fizetett út részeként, oxigénpalackban - mászók számának rendkívüli emelkedése és ebből kifolyólag a táborokban tapasztalható évről évre növekvő kaotikus állapotok hatására a nepáli kormány bejelentette, hogy a jövőben megszigorítják a mászási engedélyek kiadását. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a legveszélyeztetettebb, tapasztalatlan, idős, esetleg nagyon fiatal mászókat eltiltsa a kísérletezéstől, így csökkentve a kockázatot. A helyzetet bonyolítja, hogy a hegy körül élőknek gyakran a magashegyi turizmus az egyetlen bevételi forrásuk. A 2015-ös idényben a lavinák után minden csoport elhagyta az alaptábort, így 2015 az első év 1974 óta, hogy senki sem jutott fel a csúcsra.

A 2016-os mászóidényben a szigorítások ellenére több mint 450-en mászták meg sikeresen a hegyet, az idény végül 5 halálos áldozattal végződött.

Extrém sportolók

Az egyetlen extrém síelő, akinek sikerült lejutnia a Mount Everestről, a szlovén Davo Karničar. 2000. október 7-én, Elan léceken, a világon elsőként síelt le az akkor 38 éves sportoló a 8848 méteres csúcsról öt óra leforgása alatt az 5300 méter magasban lévő alaptáborig anélkül, hogy síléceit akár egyszer is levette volna.

Az első deszkás lesiklást a francia Marco Siffredi hajtotta végre 22 éves korában. 2001. május 23-án az Everest északi oldalán, a Norton Couloiron ment le az alaptáborig Elan deszkán.

Az orosz Valerij Rozov 48 évesen a Mount Everest északi oldalán lévő egyik szikláról, 7200 méteres magasságból hajtott végre bázisugrást, ennél magasabbról előtte még senki sem ugrott. Egy percen át repült mínusz 18 fokban, siklóruhában, elérte a 200 km/órás sebességet is. 5950 méteren ért földet, a Rongbuk-gleccseren.

Kultúra

A nepáliak nemzeti büszkeségüknek tekintik a hegyet, ezért a nepáli rúpia bankjegyein a köztársaság kikiáltása után a hegyet helyezték el az előlapokon.

Források

Jegyzetek

  1. http://www.guinnessworldrecords.com/world-records/highest-mountain
  2. Milyen magas a Mount Everest? (Index, 2012. február 28.)
  3. Everest @ nationalgeographic.com. . (Hozzáférés: 2007. április 1.)
  4. Felülről ilyen a világ teteje Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origo, 2014. január 2.)
  5. Elevation of Mount Everest newly defined. Swiss Foundation for Alpine Research, 1999. november 12. . (Hozzáférés: 2007. április 1.)
  6. Xinhua - English
  7. Countries and Their Cultures - Sherpas
  8. An Autobiography of Sagarmatha'S Height. . (Hozzáférés: 2009. november 27.)
  9. Mark Horrell: What climbing Everest taught me about George Mallory’s final hours 2012. szeptember 12.
  10. Lost on Everest – The Search for Mallory & Irvine. BBC, 1999.
  11. Rejtélyes holttest képe a Mount Everesten
  12. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  13. Somogyi Szilárd: Csere a csúcson, avagy ki volt az első magyar, aki feljutott a Mount Everestre? Felvidék.ma, 2016.05.17.
  14. Már nem mumus az Everest Magyar Narancs, 2002. 06. 12.
  15. Jelenleg magyar mászóként ő járt palack nélkül a második legmagasabban: 8750 m, Everest, nepáli normál út, 2002
  16. Ugyan Anita az első magyar nő, aki feljutott a Mount Everestre Archiválva 2009. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. május 30.
  17. Május közepén lesz az oxigén nélküli Everest-támadás
  18. Eltűnt egy magyar hegymászó a Himaláján
  19. Ugyan Anita második alkalommal az Everest csúcsán. (Hozzáférés: 2010. július 7.)
  20. Neszmélyi Emil - az első magyar, aki Tibet felől jutott fel az Everest csúcsára. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  21. Németh Alexandra a második magyar nő az Everest csúcsán. (Hozzáférés: 2018. június 15.)
  22. Neszmélyi Emil - első magyar aki Nepál és Tibet felől is feljutott a Mount Everest csúcsára. (Hozzáférés: 2022. május 23.)
  23. Suhajda Szilárd nyomkövetőjének utolsó jele az Everest csúcsa közeléből érkezett, azóta nem tudni a mászóról (magyar nyelven). telex, 2023. május 24. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  24. Tamás, Belák: Órák óta nem tudni, merre van Suhajda Szilárd, miközben besötétedett a Mount Everesten (magyar nyelven). index.hu, 2023. május 24. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  25. Tudják, hol van Suhajda Szilárd, de kicsi az esélye, hogy még életben van (magyar nyelven). telex, 2023. május 25. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
  26. Nem találták meg Suhajda Szilárdot, befejezik a keresését. telex.hu. (Hozzáférés: 2023. május 27.)
  27. El Cementerio del Everest
  28. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  29. http://www.theguardian.com/world/2014/apr/26/nepal-mountaineering-official-calls-for-avalanche-barriers-in-wake-of-disaster
  30. http://www.nytimes.com/2015/04/26/world/asia/everest-climbers-killed-as-nepal-quake-sets-off-avalanche.html?_r=0
  31. http://www.usnews.com/news/world/articles/2015/04/29/the-latest-on-nepal-under-rubble-man-says-he-drank-urine
  32. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  33. http://www.huffingtonpost.com/entry/novice-climbers-ban-everest_us_560a0d9ce4b0dd850308ed4a
  34. http://snowbrains.com/everest-will-not-be-climbed-for-first-time-since-1974/
  35. https://thehimalayantimes.com/nepal/mt-everest-records-456-south-summits-five-deaths/
  36. Mount Everest - sílécen és snowboardon
  37. Everest, Marco Siffredi snowboards down the Norton Couloir
  38. Bázisugrás a Mount Everestről Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben BAMA
  39. Sosem látott magasságból vetette mélybe magát a bázisugró , 2013. 05. 29.

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Magyar oldalak

Külföldi oldalak