Csemiczky Miklós

Ebben a cikkben elmélyülünk a Csemiczky Miklós izgalmas világában, feltárva annak számos oldalát, és részletes elemzést adunk a mai társadalomban betöltött fontosságáról. A következőkben foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a szakmai téren gyakorolt ​​hatásával, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásával és a mai kihívásokkal. A Csemiczky Miklós nagy érdeklődésre számot tartó téma, és tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük hatókörét és azt, ahogyan a valóságunkat alakította. Csatlakozzon hozzánk a Csemiczky Miklós körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Csemiczky Miklós
SzületettCsemiczky Miklós Gyula
1954. március 16. (71 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSági Rita
GyermekeiPéter (1983), János (1986)
SzüleiCs. Sós Ágnes
Foglalkozása
Iskoláibudapesti Piarista Gimnázium (1968-1972), budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola (1973-1977), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1977-1982)
Kitüntetései

Csemiczky Miklós Gyula[1] (Budapest, 1954. március 16. –) magyar zeneszerző, érdemes művész.

Életpályája

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklós növendékeként '1973-1977), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Sugár Rezsőnél és Petrovics Emilnél tanult zeneszerzést (1977–1982).

Az oklevél megszerzése után tagja lett a Magyar Zeneművészek Szövetségén belül működő Fiatal zeneszerzők Csoportjának (FÖ-ZÖ-CSÖ, vagy FŐ-ZŐ-CSŐ), melynek koncertjein rendszeresen szerepeltek darabjai. A 80-as évek elején szoros barátságot kötött Selmeczi György, Vajda János és Orbán György zeneszerzőkkel. Közös fellépéseik és esztétikai megnyilvánulásaik alapján a szaksajtó (először a MUZSIKA, Varga Bálint András interjúja nyomán) "A NÉGYEK" elnevezéssel emlegeti őket.

1982-ben a Zeneműkiadó Vállalatnál dolgozott szerkesztőként. 1982-2017 között tanárként is működött. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében szolfézst, zeneelméletet oktatott a fúvóskarnagy szakon (1982-1984); a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán hangszerelést (1991–92); az LFZF Budapesti Tanárképző Intézetében zeneelmélet, partitúraolvasás, hangszerismeretet, karvezetés szakon (1998-1999); a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében -- főiskolai tanárként -- zeneszerzést, zeneelméletet, ellenpontot, szolfézst, partitúraolvasást (1999-2012); a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerzést, zeneelméletet, ellenpontot, szolfézst, partitúraolvasást (1983-2017) tanított.

A Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Művészeti Tanácsának tagja. Zsűritag volt nemzetközi kórusversenyeken és zeneszerzőversenyeken (Gorizia, Arezzo, Debrecen, Budapest, Tolosa).

Díjai

Főbb művei

  • A brémai muzsikusok – meseopera (a Grimm testvérek meséje alapján Varró Dániel írta a szövegkönyvet)
  • Antiphonae No. 2
  • Commedia senza parole
  • Előhívó ének
  • Két motetta
  • Kyrie
  • Magam
  • Meditatio mortis
  • Partita
  • Una sonata grande per cimbalom ungherese (szólóhangszerre) (1992)
  • Tammúz-sirató ének (1992)
  • Supra firmam petram (Szilárd kősziklára): A zenemű szövegkönyvét Érszegi Géza levéltáros ötletéből, – a monostoralapító I. András király és a magyarságukat megőrző őseink előtt tisztelegve – a tihanyi alapító levél valamint magyar, latin, görög nyelvű liturgikus szövegek felhasználásával Korzenszky Richárd és a zeneszerző állították össze. A szimfonikus zenekarra, kórusra és szólóhangra írt zeneművet a 950 éves tihanyi bencés apátságban 2005. szeptember 10-én mutatták be. A Szent István Király Szimfonikus Zenekart és az Oratórium Kórust Záborszky Kálmán vezényelte. Szólót énekelt Kovács István.
  • Carmina universitatis: A szimfonikus zenekarra, kórusra és szólóhangokra írt darab a selmeci-soproni-miskolci diákhagyományok dalaiból építkezik, és a Miskolci Egyetem miskolci működésének 60., a jogelőd Selmeci Akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 8-án mutatták be a Miskolci Egyetem aulájában. A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Bartók Kórus működött közre, Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelték a szóló szólamokat, Török Géza vezényelt.

Diszkográfia

  • Meditatio mortis – antológia lemez Hungaroton SLPX 12371 – közreműködő LP
  • 1983 Fiatal magyar zeneszerzők elektronikus kompozíciói Hungaroton SLPX 12371 – közreműködő LP
  • 1987 Csemiczky: Commedia senza parole; Előhívó ének; Kyrie; Antiphonae No. 2 senza Hungaroton SLPX 12854 – saját LP
  • 1993 Magyar Rézfúvós Ötös: Vivaldi, J. S. Bach, Malcolm Arnold, Csemiczky Miklós, Vukán György művei Hungaroton HCD 31449 – közreműködő
  • 1995 Magyar kompozíciók zongorára: Négy bagatell zongorára Hungaroton HCD 31608 -közreműködő
  • 1997 Kortárs magyar szerzők művei cimbalomra: Fantasia concertante 2 cimbalomra és fúvósokra Hungaroton Classic HCD 31669 Közreműködő
  • 1998 Kórusművek Debrecennek (Vocal Works to Debrecen): Ave Maria (in D) Magánkiadás BR 0109 – közreműködő
  • Two Motets – antológia lemez (Írország) Corkfest Records Cat No. 97 – közreműködő
  • Tintás ujjak – játék és mese (10 dal Adamis Anna verseire) Hungaroton Gong HCD 37687
  • Sonata piccola No. 1. – antológia lemez Hungaroton Classic HCD 31449 – közreműködő
  • 2001 Kortárs magyar kórusművek: Two Motets Hungaroton Classic HCD 31956 – közreműködő
  • 2001 Párhuzamos monológok – kortárs magyar zene cimbalomra: Una sonata grande per cimbalom ungherese Hungaroton Classic HCD 31997 – közreműködő
  • Három énekes miniatűr (részlet) – antológia lemez Cantata Sacra – közreműködő
  • Deutsche Lieder – antológia lemez (Debrecen) BR 0211 – közreműködő
  • Csemiczky: Missa in C, Motets – Hungaroton Classic HCD 32177 szerzői lemez
  • 2018 Csemiczky Miklós művei – szegedi művészek előadásában PACD 18010
  • Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

Jegyzetek

  1. ↑ Tájékoztató a Zeneművészeti Kollégiuma döntéséről Archiválva 2020. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben = NKA.hu

Források

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap