Charles de Gaulle (R91)

A mai világban a Charles de Gaulle (R91) olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A Charles de Gaulle (R91) évtizedek óta a különböző területek akadémikusai, szakértői és szakemberei tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya. Hatása érezhető volt a társadalomban, a kultúrában, a politikában és a gazdaságban, végtelen vitákat és elmélkedéseket generálva következményeiről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Charles de Gaulle (R91) különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását, jelenlegi kihívásait és lehetséges jövőbeli kilátásait. Ezenkívül alaposan megvizsgáljuk a Charles de Gaulle (R91)-ről létező különböző megközelítéseket és véleményeket, hogy teljes és tárgyilagos áttekintést adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Charles De Gaulle (R91)
HajótípusRepülőgép-hordozó
NévadóCharles de Gaulle
ÜzemeltetőFrancia Haditengerészet[1]
Hajóosztálynincs
Pályafutása
ÉpítőNaval Group
Megrendelés1986. március 31.
Építés kezdete1989. április 14.
Vízre bocsátás1994. május 7.
Szolgálatba állítás2001. május 18.
Honi kikötőToulon
SorsaJelenleg is szolgálatban áll (2015)
Általános jellemzők
Vízkiszorítás40 000 tonna[2]
Hossz261,5 m
Szélesség31,5 m
Merülés11,9 m
Hajtómű2 db K15 atomreaktor
Sebesség27 csomó (50 km/h)[3]
HatótávolságKorlátlan
Fegyverzet4 db SYLVER rakétaindító Aster 15 típusú rakéták számára, 2 db Sadral rakétaindító Mistral típusú rakéták számára, 8 db 20 mm-es ágyú
Repülőgépek28 - 40 repülőgép (Rafale, Super Étendard, E–2 Hawkeye repülőgépek, és Eurocopter AS365 Dauphin helikopter
Legénység
  • Tengerész: 1150 fő
  • Légi személyzet: 600 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles De Gaulle (R91) témájú médiaállományokat.

Az Charles de Gaulle (NATO kódja R91) a Francia Haditengerészet zászlóshajója, nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó. Nevét Charles de Gaulle tábornokról, Franciaország köztársasági elnökéről kapta, bár eredetileg a Richelieu volt (Richelieu bíboros után), csak 1987-től viseli jelenlegi nevét. Amerikai társaihoz képest a francia hajó jelentősen kisebb, azonban François Mitterrand elnök szükségesnek látta az európai csapásmérő erők között egy repülőgép-hordozó meglétét.

Az Egyesült Államokon kívül Franciaország az egyetlen ország, amely katapultokat üzemeltet.

A Charles de Gaulle eredetileg egy kéttagú osztály első egységének lett szánva, de az anyagi erőforrások hiánya miatt a második egység megépítését törölni kellett. A Charles de Gaulle-t a két hagyományos, olajtüzelésű francia repülőgép-hordozó, a Clemenceau osztály egységei, az 1961-ben szolgálatba állított Clemenceau, és az 1963-ban hadrendbe állt Foch leváltására szánták.

Nagy médiavisszhangot váltott ki 1993-ban, hogy egy csapat MI6-ügynök tervrajzokat lopott, illetve adatokat szerzett a nukleáris reaktorokról.[4]

Az építés és az üzembe helyezés során számos probléma lépett fel, így a vízrebocsátás és a hadrendbe állítás között sok idő telt el. 2000-ben a reaktorokkal történt kisebb incidens, de még ebben az évben Norfolk felé a tengeren eltört a hajó egyik hajócsavarja, így vissza kellett térjen Toulonba.

Részt vett az afganisztáni háborúban és 2011-ben az első líbiai polgárháborúban, a nemzetközi haderő tagjaként.

2015.november 18-án a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó elindult a Földközi tenger keleti részére a brit királyi haditengerészet 8500 tonnás HMS Defender rombolója kíséretében. Feladatuk, hogy részt vegyenek az ISIS elleni francia hadműveletben Szíriában. A Charles de Gaulle 28 harci repülőgépet vitt a térségbe, köztük 18 Rafale és nyolc Super Étendard típusú gépet, valamint öt helikoptert.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.ffaa.net/ Francia Flotta-légierő honlapja
  2. ↑ http://www.globalsecurity.org/military/world/europe/cdg.htm
  3. ↑ www.radiationworks.com
  4. ↑ Webster, Paul, Norton-Taylor, Richard. „French Foil MI6 Carrier Snoop”, The Guardian, 1993. augusztus 23., 1. oldal (Hozzáférés: 2006. november 28.) 
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!