A mai világban a USS Ronald Reagan (CVN–76) nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a politikai relevanciája, akár a kulturális szférára gyakorolt befolyása miatt, a USS Ronald Reagan (CVN–76) emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a USS Ronald Reagan (CVN–76) különböző aspektusait, és rávilágítson a fontosságára és a különböző területekre gyakorolt hatásaira. A USS Ronald Reagan (CVN–76) eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását is, olyan témává vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ez a cikk a mélyreható elemzés révén holisztikus képet kíván adni a USS Ronald Reagan (CVN–76)-ről és annak a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
USS Ronald Reagan | |
![]() | |
Hajótípus | Repülőgép-hordozó |
Névadó | Ronald Reagan |
Üzemeltető | ![]() |
Hajóosztály | Nimitz osztály |
Pályafutása | |
Építő | Newport News Shipbuilding and Drydock Company |
Megrendelés | 1994. december 8. |
Építés kezdete | 1998. február 12. |
Vízre bocsátás | 2001. március 4. |
Szolgálatba állítás | 2003. július 12. |
Honi kikötő | United States Fleet Activities Yokosuka |
Sorsa | Jelenleg is szolgálatban áll (2011) |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 100 000 t (110 000 t teljes terhelés esetén)[1] |
Hossz | 1 092 láb (332.8 m) Vízvonalnál: 1 040 láb (317.0 m) |
Szélesség | 40,5 m |
Merülés | 11,9 m |
Hajtómű | 2 db A4W atomreaktor 4 db gőzturbina |
Sebesség | 31,5 csomó (56 km/h)[2] |
Hatótávolság | Korlátlan |
Legénység |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz USS Ronald Reagan témájú médiaállományokat. | |
Az USS Ronald Reagan a kilencedik Nimitz osztályú nukleáris repülőgép-hordozó. Nevét Ronald Reaganről, az Egyesült Államok negyvenedik elnökéről kapta, először fordult elő, hogy még élő elnökről neveztek el hajót.
Mivel aránylag újnak számít a Nimitz osztály hajói között, így csak az iraki háborúban vett részt aktívan. 2006. január 28-án egy F/A–18 Hornet vadászrepülő éjszakai landoláskor elvétette a kifutót és nekiütközött a repülőgép-hordozónak. A pilóta katapultált, így csak a repülőgép veszett oda.
A 2011-es tóhokui földrengés és szökőár után a mentési és elhárítási feladatokban tevékenyen részt vett, a fedélzetén végezték a japán helikopterek és repülők utántöltését. Később azonban távolabb vezényelték a fukusimai atomerőmű-baleset miatt, illetve teljesen fertőtlenítették a radioaktív veszély okán.