Bársonyvirág

Mai cikkünkben alaposan megvizsgáljuk a Bársonyvirág témáját, elemezve annak jelentőségét a különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. A Bársonyvirág eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt, befolyásolva a gondolkodást és a populáris kultúrát. Egy kimerítő elemzésen keresztül foglalkozunk a Bársonyvirág-et alkotó különböző szempontokkal, megvizsgálva annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Adatokkal, tanulmányokkal és releváns információkkal arra törekszünk, hogy átfogó képet nyújtsunk a Bársonyvirág-ről, gazdagító és újszerű perspektívát biztosítva olvasóinknak a témában.

Bársonyvirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport: 		Tageteae
Nemzetség: Tagetes
L., 1753
Szinonimák
  • Diglossus Cass.
  • Enalcida Cass.
  • Solenotheca Nutt.
  • Vilobia Strother
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bársonyvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyvirág témájú médiaállományokat és Bársonyvirág témájú kategóriát.

Büdöske

A bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes) az őszirózsafélék családjába tartozó őszirózsaformák alcsalád (Asteroideae) egyik nemzetsége mintegy húsz fajjal. Népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa – ez utóbbi erős szagára utal. Bársonyvirág elnevezését finom tapintású virágai után kapta.[1]

Származása, élőhelye

Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába már a 16. század közepén (1535 után, de 1560 előtt) áthozták. A 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelők erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották.

Fontosabb fajai:

A Kárpát-medencében főként a nagy büdöske és a kis büdöske terjedt el.

Bővebben: Bársonyvirágfajok listája

Megjelenése

Bóbitája pikkelyes; a sárga virágokat csövesen összeforrt fészeklevélkék fogják közre.

Felhasználása

Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is. Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják.

Jegyzetek

  1. ↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 125. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4

További információk