Budaligeti-forrás

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Budaligeti-forrás hatását a modern társadalomra. A Budaligeti-forrás felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, heves vitákat váltva ki a relevanciájáról és a következményeiről. Az évek során a Budaligeti-forrás jelentős változáson ment keresztül, általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt ​​hatásáig közelebbről megvizsgálja, hogy a Budaligeti-forrás milyen szerepet játszik a mai társadalomban, és hogyan alakította váratlan módon világunkat.

A Budaligeti-forrás Budapest II. kerületében, Budaliget északi részén, a Jegenye-völgy középső szakasza mentén, a József Attila útja 93. szám előtt fakad. Hozama 12 liter percenként, vizének hőmérséklete 8 °C. A dolomit-, és a lösz kőzetrétegek határán, rétegforrásként ered. Az általa táplált csermely néhány száz méter után, Budapest és Solymár határánál a Paprikás-patakba torkollik.

A forrást a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat dolgozói foglalták, de ennek jelenleg már nyoma sincs a helyszínen. Vize egykor jó minőségű ivóvíz volt.

Egy térképi adat szerint[1] a József Attila útja végének közelében több forrás is létezik, vagy létezett.

Jegyzetek

  1. ↑ A Budai-hegység turistatérképe 1:30 000. Cartographia, 198X.?

Irodalom