Ebben a cikkben a Szemlőhegy-et különböző perspektívákból vizsgáljuk meg, elemezzük a mai társadalomban betöltött jelentőségét és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára gyakorolt hatásáig a Szemlőhegy meghatározó szerepet játszott abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Egy mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Szemlőhegy hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja tovább gondolkodásunkat és cselekvésünket. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan kezelték a Szemlőhegy-et a különböző akadémiai és szakmai tudományágak, kiemelve a benne rejlő lehetőségeket, amelyek jelentős változásokat idézhetnek elő a társadalomban. Ebben a cikkben végiggondoljuk a Szemlőhegy mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és feltárjuk jelentését a jelenlegi kontextusban.
Szemlőhegy | |
![]() | |
A Szemlő-hegyi-barlang bejárata | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest II. kerülete |
Kerület | Budapest II. kerülete |
Népesség | |
Teljes népesség | 2753 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Szemlőhegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze a II. kerületben.
Határai: Barlang utca a Ferenchegyi úttól - Felső Zöldmáli út - Alsó Zöldmáli út - Pusztaszeri út - Felhévízi utca és a belőle délnek futó sétány - Kavics utca - Vérhalom utca - Vérhalom tér keleti és északi oldalán álló épületek - Cimbalom utca - Pusztaszeri út - Ferenchegyi út a Barlang utcáig.
1847-ben, Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője alkalmával a 232 m magas Josephberg (magyarul Józsefhegy) kapta a Szemlőhegy nevet, emlékeztetve arra, hogy Buda 1686-os visszafoglalása során a tüzérség megfigyelői itt foglaltak helyet, innen „szemlélődtek”.