Mai cikkünkben a Bretán Miklós lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette. A jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi relevanciájáig a Bretán Miklós végtelen vitákat és vitákat generált, amelyek a különböző szempontok mélyreható elemzéséhez vezettek. Ebben a cikkben végigtekintjük a Bretán Miklós többféle dimenzióját, a különféle területekre gyakorolt hatásait és a történelem menetére gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Bretán Miklós-ről.
Bretán Miklós | |
![]() | |
Született | 1887. március 25. Naszód |
Elhunyt | 1968. december 1. (81 évesen)[1][2] Kolozsvár |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Bretán Endre |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1912) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bretán Miklós témájú médiaállományokat. | |
Bretán Miklós / Nicolae Bretan (Naszód, 1887. március 25. – Kolozsvár, 1968. december 1.) magyar-román operaénekes (bariton), rendező, zeneszerző.[3][4][5]
Görögkatolikus családban született. Jogot tanult Kolozsváron, párhuzamosan a Farkas Ödön vezette zeneiskolába járt. 1908-ban ösztöndíjjal egy évig a bécsi zeneakadémián, 1909-től a budapesti Zeneakadémián tanult; 1912-ben operaénekesi diplomát szerzett. 1913-17 közt Sopronban, Pozsonyban és Nagyváradon működött. 1917-ben szerződött Kolozsvári Nemzeti Színházhoz. 1922-ben a kolozsvári román opera tagja lett. Vezető rendezőként 1922–1940 között 30 operát rendezett. 1944–1945 között a Kolozsvári Városi Színház román társulatának az igazgatója volt.
Több mint 200 dal magyar, német és román költők verseire.