Berkélium

A Berkélium téma a történelem során a vita és az érdeklődés kimeríthetetlen forrása volt. A Berkélium létrejötte óta megragadta a kollektív képzeletet, és emberek millióiban keltette fel a kíváncsiságot szerte a világon. Társadalomra gyakorolt ​​hatása és relevanciája különböző területeken, mint például a kultúra, a politika, a tudomány vagy a technológia, egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Berkélium számos aspektusát, eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig, elemezve következményeit és időbeli alakulását.

97 kűrium ← berkélium → kalifornium
Tb
↑
Bk
↓
(Uqs)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                               
   
97
Bk
Általános
Név, vegyjel, rendszám berkélium, Bk, 97
Latin megnevezés berkelium
Elemi sorozat aktinoidák
Csoport, periódus, mező ?, 7, f
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (247)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f9 7s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 27, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) (alfa) 14,78 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.) (béta) 13,25 g/cm³
Olvadáspont (béta) 1259 K
(986 °C, 1807 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás 1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 601 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Hővezetési tényező (300 K) 10 W/(m·K)
CAS-szám 7440-40-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A berkélium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
245Bk mest. 4,94 nap ε 0,810 245Cm
α 6,455 241Am
246Bk mest. 1,8 nap α 6,070 242Am
ε 1,350 246Cm
247Bk mest. 1380 év α 5,889 243Am
248Bk mest. 9 év α 5,803 244Am
249Bk mest. 320 nap α 5,526 245Am
SF - -
β- 0,125 249Cf
Hivatkozások

A berkélium az aktinoidák közé tartozó kémiai elem, rendszáma 97. A természetben nem található meg, mesterségesen állították elő 1949-ben amerícium alfa-részecskékkel történő bombázásával: 

241Am + 4He → 243Bk + 21n

Nevét a Kalifornia állambeli Berkeley város után kapta. A berkélium volt az ötödik mesterségesen előállított transzurán elem.

Jellemzői

A fém berkélium ezüstfehér és képlékeny. Olvadáspontja 1000 °C körül van.

Vegyületeiben három (pl. Bk2O3, Bk2S3, BkOBr, BkOCl, BkF3), ritkábban négy vegyértékű (BkO2, BkF4). Több α- és β-sugárzó izotópja ismeretes, a leghosszabb felezési idejű a 247Bk (1380 év).

Források

  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 52. o.  
  • Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 228. o. ISBN 963-9471-35-6  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 337–338. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. III kötet., 1717., 1737 és 1741. o. ISBN 963-19-5255-X  

További információk

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!