Tórium

A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Th, rendszáma 90. Nyelvújításkori neve tereny. Az f mezőbe, az aktinoidák közé tartozik, épp ezért eléggé ritka. Egy természetes (232Th), és további 24 mesterséges izotópja ismert. Valamennyi radioaktív, és csaknem mindegyik alfa-bomló.

Felfedezése

A tóriumot Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus fedezte fel a 19. század elején. Az oxidját találta meg egy sziklában, amelyből később a fémet is előállította. Az új fém nevét a skandináv-germán mitológia viharistenéről, Thorról kapta.

Fizikai tulajdonságai

Elemi állapotban platinafényű, puha fém. Az elektromosságot jól vezeti. Olvadáspontja és sűrűsége viszonylag nagy (1842 °C, ill. 11,75 g/cm³). Érdekessége, hogy a 232Th felezési ideje (14 milliárd év) megközelíti a világegyetem életkorát, és jóval nagyobb, mint a Föld életkora.

232Th-család radioaktív bomlási sora, (zárójelben a felezési idők):
232Th (1,405·1010 év), 228Ra (5,75 év), 228Ac (6,25 óra), 228Th (1,9116 év), 224Ra (3,6319 nap), 220Rn (55,6 s), 216Po (0,145 s), 212Pb (10,64 óra), 212Bi (60,55 perc), 212Po (299 ns) és 208Tl (3,053 perc), 208Pb (stabil).

Kémiai tulajdonságai

Szobahőmérsékleten igen ellenálló, itt csak a füstölgő sósav (HCl) és a királyvíz hatnak rá. 500 °C körül már megtámadják a halogének. Magasabb hőmérsékleten csak a savakban oldódik, alkálilúgokban nem. Oxigénnel tórium-dioxiddá (ThO2), nitrogénnel tórium-nitriddé (Th3N4) alakul. Az előbbi vegyületei jól mutatják, hogy vegyületeiben az oxidációs száma +4. Finom por alakjában piroforos.

Előfordulás és előállítás

A cériumot kíséri a monacit (CePO4) nevű ásványban. Saját ásványai még a torit (ThSiO4) és a keralit. Ezekből előbb kinyerik az oxidját (ThO2), majd ezt különböző eljárásokkal fémmé redukálják. A Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók.

Tórium készletek

Ország	Készlet (t)
USA	440 000
Ausztrália	410 000
Brazília	16 000
Kanada	100 000
India	290 000
Malajzia	4500
Dél-Afrika	35 000
Egyéb országok	90 000
Világ összesen	1 400 000

Felhasználása

Magnéziumötvözeteket állítanak elő belőle, valamint a gázizzók „harisnyáját” is tórium-dioxidból készítik (világítási hatásfok emelése végett).

Használják még AWI-hegesztésnél, volfrám-tórium elektródaként.

Atomerőművi hasznosítása

Atomreaktorokban alkalmazzák urán hasadóanyag előállítására (tórium-ciklus). Az első tóriummal működő kísérleti reaktorok az 1960-as években már működtek az Amerikai Egyesült Államokban. Németországban 1983-ban kezdett működni az első kereskedelmi tórium erőmű (THTR–300). Jelenleg Indiában épül egy hasonló kapacitású erőmű.

A tórium használatának előnyei az uránnal szemben

• A tóriumból jelentősen nagyobb készletek állnak rendelkezésre, mint uránból
• A tórium alapú erőművek azonos mennyiségű kiindulási anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak, mint egy uránalapú reaktor, tekintettel arra, hogy az urán hasadóanyag körülbelül 5% hasznosul, míg a tórium szinte 100%-ban
• Az üzemeltetés során lényegesen kevesebb melléktermék képződik, mint az uránalapú reaktor esetében

A tórium használatának hátrányai az uránnal szemben

• A kiégett fűtőelemek 232U izotópot tartalmaznak, aminek a felezési ideje 68,9 év, valamint a bomlástermékeinek (212Bi,208Tl) a felezési ideje nagyon rövid, ezért az újrahasznosítás során jelentősen nagyobb radioaktivitással, illetve hőmérséklettel kell számolni, mint urán esetén
• A fűtőelemek újrahasznosításának módja nem kidolgozott
• Az üzemeltetés során összegyűlt tapasztalat jóval kevesebb, mint az urán, vagy urán-plutónium üzemanyagú erőműveknél.
• A tórium alapú erőművek első lépcsője egy tenyésztési szakasz. Tenyésztési szakasz közbeiktatásával az urán alapú erőművek is hasonló hatékonysággal működnének.

2011-ben India bejelentette, hogy egy tórium alapú nehézvizes reaktor (AHWR) nagyszabású tesztjét tervezi elvégezni 300 megawatt teljesítménnyel.

2013-ban Norvégiában készítettek egy kísérleti tórium alapú erőművet.

Egyes vélemények szerint, tórium alapú erőművek a hidegháború alatt azért nem tudtak elterjedni, mert az urán alapú erőművek segítették az atomfegyverek gyártását, később pedig az urán alapú erőművek gyártásában érdekelt országok sikeresen akadályozták meg az új technika bevezetését.

Jegyzetek

1. ↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadiváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
2. ↑ http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/thorium/mcs-2012-thori.pdf
3. ↑ a b Teller Ede is a tórium mellett volt. Index.hu, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2012. február 21.)
4. ↑ The Guardian: India plans 'safer' nuclear plant powered by thorium
5. ↑ Thorium nuclear reactor trial begins, could provide cleaner, safer, almost-waste-free energy (angol nyelven). www.extremetech.com, 2013. július 1.
6. ↑ . The Guardian, 2011. november 1. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
7. ↑ A tórium oldhatja meg a világ energiaproblémáit. Index.hu, 2011. november 1. (Hozzáférés: 2011. november 4.)

Források

• Kocsmáros Iván - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Szervetlen kémia (tanárképző főiskolai tankönyvek sor.) Tankönyvkiadó, 1980.
• Horváth Miklós honlapja

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tórium témájú médiaállományokat.

• a magyar Wikipédia tóriumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel
• Obama egy tollvonással megoldhatná a világ energiaproblémáit - index.hu
• Thorium Fuel Cycle Development in India

Nemzetközi katalógusok	LCCN: sh85134957 GND: 4185331-3 NKCS: ph543054 BNF: cb11977429t KKT: 00573342

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!