Fahrenheit
A mai világban a Fahrenheit olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Fahrenheit érdekességgé vált azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Fahrenheit különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a különböző területeken. Történelmi relevanciájától a mai hatásig a Fahrenheit továbbra is vita és vita tárgya, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
A Fahrenheit hőmérsékleti skála Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) német fizikusról kapta a nevét.
E szerint a skála szerint a víz fagyáspontja 32 fok, leírva: 32 °F, forráspontja 212 °F.
Átszámítás °C és °F között
= ( - 32) : 1,8
= · 1,8 + 32
Rövid története
Fahrenheit a róla elnevezett hőmérsékleti skálát azután dolgozta ki, hogy meglátogatta Koppenhágában Ole Rømer dán csillagászt. Rømer fejlesztette ki az első hőmérőt, melynek kalibrálásához két rögzített pontot alkalmazott. A Rømer-féle skálában a víz fagyáspontja 7,5 °Rø, a forráspontja 60 °Rø. Fahrenheit azt szerette volna, hogy a skálában ne legyen negatív érték, ezért a skála nullapontját szülővárosa, Danzig (Gdańsk) 1708-as, legkeményebb telének hidegéhez viszonyította; ezt ammóniasó megfelelő vizes oldatának fagyáspontjával könnyen meg tudta feleltetni: ez az érték –17,8 °C. Saját testhőmérsékletét 96 °F-ként határozta meg. Halála után a skálát újrakalibrálták, hogy a víz olvadáspontja 32 °F, forráspontja 212 °F legyen. Emiatt az egészséges emberi testhőmérsékletet 98,6 °F (37 °C), szemben az általa megállapított 96 °F (35,6 °C) értékkel. [1] [2]
Jelenlegi használata
A Fahrenheit-skálát Európában hosszú ideig használták, azonban a Celsius-skála elterjedésével a Fahrenheit-skála jórészt eltűnt a kontinensről. Manapság szinte csak az Amerikai Egyesült Államokban és néhány kisebb, angol nyelvű államban alkalmazzák.
Mindamellett, mivel az angol nyelvű média (a globalizáció révén) ma is széles körben hozzáférhető a Celsius-skálát használó országokban is, emiatt (ma is) elterjedten használják a két hőmérsékleti skálát tartalmazó hőmérőket.
A hőmérsékleti skálák összehasonlítása
Források
- D. G. Fahrenheit: Forrásban lévő folyadékok hőfokával kapcsolatos kísérletek (Részlet) Philosophical Transactions, 33, 1, 1724 (in: William Francis Magie: A Source Book in Physics, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963) (magyar fordítás)
- Lapoda Multimédia: Fahrenheit (szócikk) [Tiltott forrás?]
- Hőtan (termodinamika) - 4.3. Hőmérők (fejezet)[halott link]
- World of Physics on Daniel Gabriel Fahrenheit
- Encyclopedia of World Biography on Gabriel Daniel Fahrenheit
Jegyzetek
- ↑ Fahrenheit: Facts, History & Conversion Formulas (angol nyelven). LiveScience. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ Fahrenheit temperature scale (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
