A mai világban a Békés Sándor nagyon fontos és fontos témává vált. Hatása különböző területekre és ágazatokra terjed ki, a gazdaságtól a politikáig, a technológián és általában a társadalomon keresztül. Az elmúlt években megnőtt a Békés Sándor iránti érdeklődés, ami az emberek széles körének kíváncsiságát és figyelmét felkeltette. Fontos megérteni és mélyrehatóan elemezni mindent, ami a Békés Sándor-hez kapcsolódik, annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli kihívásait. Ebben a cikkben kimerítően feltárjuk ezt a lenyűgöző témát azzal a céllal, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújtsunk a Békés Sándor-ről, hogy az olvasók bővíthessék ismereteiket és jobban megértsék e jelenség mai jelentőségét.
| Békés Sándor | |
| Élete | |
| Született | 1940. augusztus 18. (84 éves) Tarcal |
| Gyermekei | Attila István |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
Békés Sándor (Tarcal, 1940. augusztus 18. –) író, újságíró.[1]
1958-ban érettségizett a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban.[1] Nagyszülei Dombóváron laktak. Az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásáért bíróság elé állították. Csupán megrovásban részesült ennek köszönhetően folytathatta gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után nyomdász szakmunkásvizsgát tett 1961-ben Budapesten.[1] Elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. Főiskolai tanulmányok: Janus Pannonius Tudományegyetem Főiskolai Kara (magyar-népművelés), Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Kara (vadgazdálkodási szakmérnök). 1960-1964 között betűszedő a pécsi Szikra Nyomdában,[1] 1964-1976 között a Dunántúli Napló szerkesztőségében munkatárs, majd főszerkesztő helyettes, 1976-tól a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának alapító stúdióvezetője, 24 évig főszerkesztője volt.[1]
Békés Sándornak fontos szerep jutott abban, hogy az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója igazi értékközvetítő, szellemi alkotóműhellyé vált. 1978-ban az országban elsőként elindultak a nemzetiségi műsorok, 1981-ben pedig a Sorstársak című rehabilitációs magazin. Emellett – kezdettől fogva – bátor, sokszínű dokumentumfilmek készültek a Pécs Stúdióban, amelynek alkotói a természet értékeinek bemutatását is fontosnak vélték. Az MTV Pécs számos alkalommal kapcsolódott be élő, országos körkapcsolásos műsorokba.[2]
1995-ben vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett.[1]
Megjelent kötetei:
Filmjei: történelmi dokumentumfilmek: Hol vannak a katonák (1990-1992), Kéri Kálmán (1991), Jány Gusztáv (1993), Égi veteránok (1994), Hazatérés (gr. Bethlen István és Deseő László földi maradványainak hazaszállítása Oroszországból, 1994), Végtisztesség (A doni hős végleg hazatért, 1999).
Természetfilmek: Egy táj négy arca (1978), A Baláta-ősláp (1984), Őzek a város szélén (1992), A Kárpáti Nemzeti Park (1994), A Napisten szent állatai (1996). Televíziós sorozat: Alpok-Duna-Adria nemzetközi magazin (1978-1999).
Somogy megye újságírói díja Baranya megye Közművelődési díja
A Magyar-Román Baráti Társaság tagja, az MVSZ Baranya Megyei Szervezete és az Izrael Pécsi Barátainak Köre alapító tagja, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetének alelnöke, a Kulturális Tanács elnöke. A MÚOSZ elnökségének tagja, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének címzetes docense.
1976 és 1990 között szigorúan titkos állományú tisztként titkosszolgálati feladatokat látott el. „Munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemző, nagy politikai hozzáértésről tesz tanubizonyságot, komoly áttekintőképességgel rendelkezik. Elvhű kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemző." – szerepel 1984-es minősítésében. Archiválva 2023. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben