Pécsbánya

Ebben a cikkben a Pécsbánya-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely a történelem során jelen volt, és továbbra is aktuális a mai társadalomban. A Pécsbánya nagy érdeklődést és vitát váltott ki mind a tudományos körökben, mind a közvéleményben a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Az idő múlásával a Pécsbánya olyan tanulmányok, kutatások és elmélkedések tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ebben az értelemben különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, hogy jobban megértsük a Pécsbánya fontosságát és jelentését ma.

Pécsbánya
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Pécsbánya (Pécs)
Pécsbánya
Pécsbánya
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 06′ 30″, k. h. 18° 14′ 56″46.108200°N 18.248800°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 30″, k. h. 18° 14′ 56″46.108200°N 18.248800°E
Pécsbánya Pécs térképén

Pécsbánya (régebben Pécsbányatelep) Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban, a pécsi szénmedence egyik fontos termelőhelye volt. Tengerszint feletti magassága 200-300 méter.[1] Északi részén fekszik Gesztenyés,[1] keleti oldalán a Karolina-külfejtés.

Története

A Lámpás-völgy szénkibúvásait már a 16. század végén ismerték a pécsiek,[1] ám az iparszerű bányászat itt csak a 19. század közepe táján indulhatott meg.[1] A Dunai Gőzhajó Társaság (DGT) első lakótelepét, a kolónia kiépítését Schroll József főbányagondnok irányításával 1855-ben kezdték meg.[1] Első lakói magyar, német, cseh-morva, tót (szlovák), bosnyák és vend (szlovén) bányamunkások voltak. Mivel vendégek messzi vidékekről, az országhatáron túli területekről érkeztek, a pécsiek gránërok-nak nevezték őket. A helyi gránër megnevezés bizonyára kapcsolatban van a gránica határ jövevényszóval is, amely valamelyik szláv nyelvből német közvetítéssel jutott el a pécsi köznyelvbe.

A kőszénbányászat fejlődésével sorra létesültek az egyes munkahelyek közelében fekvő kisebb-nagyobb lakótelepek. Pécsbányatelepen 1930-ban 4103 magyar, 842 német és 144 egyéb anyanyelvű lakos élt. Közülük mintegy 1200 fő lakott a Kolónia nevű helyen. A Pécsbányán, Mecsekszabolcson, Somogyban és Vasason kitermelt kőszenet a 19. század közepéig még fuvarosok vitték szekereken Mohácsra. Majd a Pécsbánya és Üszög között 1854-ben üzembe helyezett vasútvonal további kiépítése után már vasúton szállították a pécsi szenet Mohácsra, a DGT dunai kikötőjébe.[2]

A 20. században a dombtetőn egy sakktábla alaprajzú, kertvárosi lakótelep épült ki.[1]

Tömegközlekedése

Pécsbánya legjelentősebb autóbuszjárata a Főpályaudvar és Gesztenyés között közlekedő 40-es busz, Uránváros és Gesztenyés között a 27-es, a 26-os és a 25-ös busz, valamint a Hősök tere és Gesztenyés között a 4G járat, illetve a telep déli részén, az András utcában megfordul a 28A busz is.

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e f Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 84. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei II. 1982.; 223/96, 97, 72, 82, 95, 112, 116; Szirtes 2001. 70-82. p.

Külső hivatkozások