Ebben a cikkben elemezzük a Gyárváros (városrész, Pécs) jelentőségét a mai társadalomban. A Gyárváros (városrész, Pécs) az elmúlt években nagy érdeklődés és vita tárgyává vált, ellentétes véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. A történelem során a Gyárváros (városrész, Pécs) alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, a gazdaságtól a kultúráig, a politikáig és a technológiáig. Ebben az értelemben döntő fontosságú részletesen megvizsgálni a Gyárváros (városrész, Pécs) mindennapi életünkre és a társadalom egészének fejlődésére gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Gyárváros (városrész, Pécs) jövőbeli hatásait és a modern világra gyakorolt hatását.
Gyárváros | |
![]() | |
A gyárvárosi templom a 6-os főút mentén | |
Közigazgatás | |
Település | Pécs |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Gyárváros Pécs egyik városrésze a Basamalom, a Jankovics-telep, Üszögpuszta és Újhegy között.[1] Tengerszint feletti magassága 140-180 méter.[1]
A Gyárvárosi Általános Iskolától és templomtól délre eső területen kertvárosias településrész jött létre a 19. század végén és a 20. század elején. A 19. század elején kezdődött ezen a területen a helyi gyáripar kibontakozása. Téglagyár működött a közeli Budai-vámnál (Lauber-téglagyár),[2] gőzmalom (Hengermalom) létesült a mai Mohácsi út mellett. Fontos ipartelep volt a Szénmosó, szénosztályozó, és ide települt később a Brikettgyár, Gázgyár és a Kokszmű.[3] A Panelgyárban készültek az uránvárosi, kertvárosi és a meszesi panel lakóépületek elemei az 1960-as évektől 1989-ig. A pécsi panel történetét Rozvány György írta meg.[4]
A városrész közepén a 20. században családi házas övezet alakult ki.[1]