A Patacs olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Jelentősége abban rejlik, hogy hatással van az emberek mindennapi életére, valamint relevanciája többek között az akadémiai, tudományos, társadalmi, kulturális területeken. Ez a cikk átfogó és részletes módon kíván foglalkozni a Patacs különböző szempontjaival, átfogó és frissített látásmódot kínálva a témáról. Eredetét, időbeli alakulását, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásait és a lehetséges jövőbeli perspektívákat vizsgáljuk.
Patacs | |
Patacsi játszótér | |
Közigazgatás | |
Település | |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Patacs témájú médiaállományokat. |
Patacs 1954 óta Pécs településrésze Rácváros és Szentmiklós között 130-200 méter tengerfeletti magasságban fekszik.[1] Patacs egykor önálló község, 1930-1954 között Mecsekalja része volt.
Patacs Pécset nyugati irányba Szigetvár felé elhagyva közelíthető meg. A Süle- és Páprágy-völgy között alakult ki,[1] a 6-os főút északi oldalán; közelében ér véget a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút.
Az 1990-es évek elejétől a korábbi Patacstól nyugatra dinamikusan növekvő családi házas övezet alakult ki. Tőle keletre található Rácváros, ahová a 17. században települtek be szerbek.
A városrészhez tartozik Sülevölgy, Süveg-domb, Bajmi dűlő, Makra.[1]
A község utcáját egy patak hasítja keresztül, melyből egyes vélekedések szerint Patacs a nevét nyerte.[2] Kiss Lajos szerint a Patacs helynév bizonyára személynévi eredetű. Pais Dezső ugyan a Patacs falunevet növénynévvel hozza kapcsolatba, a Zala vármegyei Pat etimológiája alapján az a valószínűbb, hogy a Patacs is puszta személynévből keletkezett magyar névadással.[3]
Bertalan pécsi püspök a Patacs fölötti hegyen 1225-ben (más forrás szerint 1215-ben[4]) Szent Jakab tiszteletére monostort építtetett a környék remetéi számára, akik később csatlakoztak Boldog Özséb, a pálos rend későbbi alapítója közösségéhez.[5] Özsébnek a Pilis hegyeiben alapított kis kolostorával egyesítve a patacsi kolostor lett a pálos rend magva. 1334-ben ugyanis Patacsra költöztek a Jakab-hegyi pálos szerzetesek, mert ott háborgatták.[1] Patacs a török hódoltság alatt is lakott volt.[1]
Patacs 1930-ban egyesült Magyarürög, Mecsekszentkút és Rácváros községekkel, az összevont település neve Mecsekalja lett. 1954-ben Mecsekalját Pécshez csatolták.[6]
Patacs temploma a Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus Szent Márton-templom, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. 1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.
A Patacs feletti Bajmi-tetőről délre tartó vízmosásos völgyben található a Bajmi-kút nevű forrás. Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve, a PO jelzés nyomán érhető el a vörös homokkövekből megépített Árnyas-forrás, amelyet régebben György-Kárló forrás néven ismertek.[7]