Alföld (folyóirat, 1954–)

A Alföld (folyóirat, 1954–) témája az évek során széles körben tárgyalt téma. Az eltérő véleményekkel és változatos nézőpontokkal a Alföld (folyóirat, 1954–) felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Alföld (folyóirat, 1954–) különböző aspektusait fogjuk feltárni, és átfogó elemzést kínálunk annak történetéről, hatásáról és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiről. A Alföld (folyóirat, 1954–) eredetétől a jelenlegi evolúcióig jelentős nyomot hagyott a világban, amely aprólékos és részletes figyelmet érdemel.

Ez a szócikk a folyóiratról szól. Hasonló címmel lásd még: Alföld (egyértelműsítő lap).
Alföld
Adatok
Típusirodalmi folyóirat
OrszágMagyarország Magyarország
Alapítva1954.
Ár600 Ft
TulajdonosAlföld Alapítvány
KiadóAlföld Alapítvány
FőszerkesztőSzirák Péter
SzerkesztőÁfra János
Fodor Péter
Herczeg Ákos
Lapis József
Példányszámeleinte 1300, a '70-es években 2000, jelenleg 1000
NyelvMagyarország magyar
Szakterületszépirodalom
SzékhelyDebrecen
ISSN0401-3174
Az Alföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföld témájú médiaállományokat.

Az Alföld egy irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat,[1] amely 1954-től Debrecenben jelenik meg, változó periodicitással (negyedévente, kéthavonként, 1963 óta havonként). A rendszerváltástól az Alföld Alapítvány és Debrecen város önkormányzata adja ki.

Története

A folyóirat jogelődje 1950 és 1953 között Építünk címen jelent meg, és főleg a debreceni irodalmi hagyományok ápolásáért tett sokat. Az 1954-től Alföld néven megjelenő folyóirat már az 1960-as évektől országosan ismertté vált. Egyre nagyobb teret engedett a kortárs magyar irodalomnak határokon belül és kívül, Világháló című rovata a világirodalomra való kitekintést szolgálja. Hajdú-Bihar megye tanácsa, majd Debrecen város tanácsa, 1963-tól a Lapkiadó Vállalat adta közre. A rendszerváltástól az Alföld Alapítvány és Debrecen város önkormányzata adja ki. A folyóirat szerkesztősége 1998-ban a debreceni Csokonai Kiadóval közösen Alföld könyvek címen könyvsorozatot indított, hogy a szellemiségükben hozzájuk közel álló szerzők műveit kiadja.[2] Már húsznál több kötetet jelentettek meg.

Az Alföld-díj

Bővebben: Alföld-díj

A folyóirat szerkesztősége már 1978-tól rendszeresen tüntet ki kiváló írókat, költőket, irodalmárokat, képzőművészeket, e kitüntetés neve 1993-tól Alföld-díj. Néhány kitüntetett: Csoóri Sándor, Csurka István, Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Király István, Kass János, Kukorelly Endre, Nádas Péter, Spiró György, Sütő András, Tandori Dezső, Térey János.

Állományadatok

Építünk

1.1950:1–2; 2.1951:3–6(1–4); 3.1952:7–10(1–4); 4.1953:11–12(1-2);

Alföld

5. 1954:13–18(1–6); 6.1955:19–23(1–5); 7.1956:24–29(1–5); 8.1957(1); 9.1958(1); 10.1959:1–4; 11.1960:1-6–13.1962:1-6; 14.1963:1-12–60.2009:1–12–[3]

Munkatársai

Felelős szerkesztői

Néhány szerkesztőbizottsági tag (betűrendben)

Aczél Endre, Bakó Endre, Boda István, Fábián Zoltán, Fülöp László, Imre László, Juhász Géza, Kiss Ferenc, Kiss Tamás, Simon Zoltán, Taar Ferenc, Tóth Endre

Munkatársai 1993 után

Bertha Zoltán, Keresztury Tibor, Mészáros Sándor, Szirák Péter.

Társszerkesztők 2016-ban

Árfa János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József.

Irodalom

  • Az Alföld repertóriuma: 1959–1969. Szerk. Sebők Vilma. Budapest : NPI, 1983. 387 p.
  • Az Alföld repertóriuma: 1970–1979. Szerk. Sebők Vilma. Debrecen : Megyei Könyvtár, 1981. 383 p.

Jegyzetek

  1. ↑ Alföld folyóirat
  2. ↑ Alföld könyvek. . (Hozzáférés: 2010. január 19.)
  3. ↑ SZTE Egyetemi Könyvtár leírása nyomán.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 26–27. o. ISBN 963-05-6805-5  

Külső hivatkozások