1968-as Formula–1 mexikói nagydíj
Ebben a cikkben a 1968-as Formula–1 mexikói nagydíj lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A mai társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a 1968-as Formula–1 mexikói nagydíj sok ember figyelmét felkeltette az évek során. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a 1968-as Formula–1 mexikói nagydíj különböző oldalait, megfejtve titkait és felfedezve valódi jelentését. Kritikus és objektív perspektívával elmerülünk a 1968-as Formula–1 mexikói nagydíj sokrétű dimenziójában, igyekszünk megérteni jelentőségét és befolyását az élet különböző területein. Így hát készülj fel egy izgalmas utazásra, miközben mélyebben elmélyülünk a 1968-as Formula–1 mexikói nagydíj témájában, és felfedezzük mindazt, amit kínál.
 1968-as mexikói nagydíj | |
| Az évad 12. versenye a 12-ből az 1968-as Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1968. november 3. |
| Hivatalos elnevezés | VII. Gran Premio de Mexico |
| Helyszín | Autódromo Hermanos Rodriguez, Mexikóváros, Mexikó |
| Versenypálya | 5,000 km |
| Táv | 325,000 km |
| Körök | 65 |
| Időjárás | napos, száraz |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Jo Siffert(Lotus-Ford) |
| Idő | 1:45,22 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | Jo Siffert (Lotus-Ford) |
| Idő | 1:44,23 (52. a(z) 65-ből) |
| Dobogó | |
| Első | .svg){kind=small} Graham Hill(Lotus-Ford) |
| Második |  Bruce McLaren(McLaren-Ford) |
| Harmadik | Jackie Oliver (Lotus-Ford) |
Az 1968-as Formula–1 világbajnokság tizenkettedik, egyben szezonzáró futama a mexikói nagydíj volt.
Futam
A mexikói Nagydíj évadzáró verseny előtt Graham Hill három ponttal vezetett Stewart, hattal Hulme előtt. Az első helyről a Rob Walker Lotusszal Jo Siffert indult, Chris Amon előtt. A címre esélyesek közül Hill a 3., Hulme a 4., Stewart a 7. helyről rajtolt.
Hill és Stewart hamar az első két helyen küzdött egymással. Surtees, Amon és a visszatérő Ickx hamar feladni kényszerült a futamot. Hulme 10 kör után esett ki hátsó felfüggesztési hibával, ezzel elveszítette esélyét a bajnoki címre. Siffert a 22. körben a Hill-Stewart kettős elé került, de a vezető helyről technikai probléma miatt boxkiállásra kényszerült. Az élre ismét a címért harcolók kerültek, de Stewart üzemanyag-ellátási probléma miatt gyorsan esett hátra a mezőnyben. A skótot az 51. körben McLaren és Brabham (aki később motorhibával kiállt) előzte meg, végül a 7. helyen rangsorolták. Johnny Servoz-Gavin kiesésének köszönhetően Jackie Oliver lett a harmadik a futamot és egyben a világbajnokságot megnyerő Graham Hill és Bruce McLaren mögött.
A konstruktőri versenyt a Lotus-Ford nyerte a McLaren-Ford és a Matra-Ford előtt.
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Futott körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 10 | Graham Hill
|
Lotus-Ford | 65 | 1:56:43,95 | 3 | 9 |
| 2 | 2 | Bruce McLaren
|
McLaren-Ford | 65 | + 1:19,32 | 9 | 6 |
| 3 | 11 | Jackie Oliver
|
Lotus-Ford | 65 | + 1:40,65 | 14 | 4 |
| 4 | 8 | Pedro Rodríguez
|
BRM | 65 | + 1:41,09 | 12 | 3 |
| 5 | 17 |  Jo Bonnier
|
Honda | 64 | + 1 kör | 18 | 2 |
| 6 | 16 | Jo Siffert
|
Lotus-Ford | 64 | + 1 kör | 1 | 1 |
| 7 | 15 | Jackie Stewart
|
Matra-Ford | 64 | + 1 kör | 7 | |
| 8 | 18 | Vic Elford
|
Cooper-BRM | 63 | + 2 kör | 17 | |
| 9 | 9 |  Henri Pescarolo
|
Matra | 62 | + 3 kör | 20 | |
| 10 | 3 |  Jack Brabham
|
Brabham-Repco | 59 | Olajnyomás | 8 | |
| Kiesett | 23 | Johnny Servoz-Gavin
|
Matra-Ford | 57 | Gyújtás | 16 | |
| Kiesett | 14 |  Dan Gurney
|
McLaren-Ford | 28 | Felfüggesztés | 5 | |
| Kiesett | 22 | Piers Courage
|
BRM | 25 | Motorhiba | 19 | |
| Kiesett | 19 | .svg){kind=small} Lucien Bianchi
|
Cooper-BRM | 21 | Motorhiba | 21 | |
| Kiesett | 5 | John Surtees
|
Honda | 17 | Kormánykerék | 6 | |
| Kiesett | 6 | Chris Amon
|
Ferrari | 16 | Erőátvitel | 2 | |
| Kiesett | 12 | Moises Solana
|
Lotus-Ford | 14 | Szárnytörés | 11 | |
| Kiesett | 1 | Denny Hulme
|
McLaren-Ford | 10 | Felfüggesztés | 4 | |
| Kiesett | 21 | Jean-Pierre Beltoise
|
Matra | 10 | Felfüggesztés | 13 | |
| Kiesett | 7 | Jacky Ickx
|
Ferrari | 3 | Gyújtás | 15 | |
| Kiesett | 4 |  Jochen Rindt
|
Brabham-Repco | 2 | Gyújtás | 10 |
A világbajnokság végeredménye
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Graham Hill
|
48 | 1. | Lotus-Ford
|
75 |
| 2. | Jackie Stewart
|
36 | 2. | McLaren-Ford
|
56 |
| 3. | Denny Hulme
|
33 | 3. | Matra-Ford
|
45 |
| 4. | Jacky Ickx
|
27 | 4. |  Ferrari
|
37 |
| 5. | Bruce McLaren
|
22 | 5. | BRM
|
28 |
| 6. | Pedro Rodríguez
|
18 | 6. | Cooper-BRM
|
20 |
| 7. | Jo Siffert
|
12 | 7. |  Honda
|
14 |
| 8. | John Surtees
|
12 | 8. | Brabham-Repco
|
12 |
| 9. | Jean-Pierre Beltoise
|
11 | 9. | Matra
|
8 |
| 10. | Chris Amon
|
10 | 10. | McLaren-BRM
|
3 |
Statisztikák
Vezető helyen:
- Graham Hill: 58 (1-4 / 9-21 / 25-60)
- Jackie Stewart: 4 (5-8)
- Jo Siffert: 3 (22-24)
Graham Hill 13. győzelme, Jo Siffert 1. pole-pozíciója, 3. leggyorsabb köre.
- Lotus 34. győzelme.
Lucien Bianchi utolsó versenye.
Források
| Előző nagydíj: 1968-as Formula–1 amerikai nagydíj |
FIA 1968-as Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1969-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
| Előző nagydíj: 1967-es Formula–1 mexikói nagydíj |
Formula–1 mexikói nagydíj | Következő nagydíj: 1969-es Formula–1 mexikói nagydíj |
