Mára a Zákonyi Sándor a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása számos ágazatban érezhető volt, a kultúrától a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. Mivel a Zákonyi Sándor továbbra is vitákat és érdeklődést vált ki, kulcsfontosságú, hogy megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Zákonyi Sándor különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a jelenlegi kontextusban. A Zákonyi Sándor eredetétől egészen fejlődéséig, következményei és kihívásai révén továbbra is az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség állandó tanulmányozásának és elmélkedésének témája.
Színészként kezdte a pályáját, majd áttért a filmszakmába. Sokáig segédrendező volt, majd vágó lett, 1944-ben egy rendezési lehetőséghez is jutott (Éjféli keringő). 1945 után még két ízben rendezőasszisztens, valójában mint vágót alkalmazták a korszak nagy filmjeihez. 1973-ig mintegy 50 filmnél volt vágó. 1945-től a Magyar Filmszakszervezet alapító elnöke. Ennek nyomán ragadt rá örökös megszólítása és beceneve az, "Elnök". A második világháború folyamán egy antifasiszta ellenállási sejt tagjaként Josef von Ferenczy és Sipos László mellett számos halálra ítélt zsidó személyt mentett meg a biztos haláltól.
Családja
Zákonyi Alajos magánhivatalnok és Vuk Julianna (1888–1966)[5] fia. Testvérei: Zákonyi Rudolf (1925–1977) televíziós rendező, vágó és Zákonyi Margit (1910–1990). Sógora: Somló Endre filmrendező.[6]
Unokaöccse: Zákonyi Sándor Tamás, a MAFILM igazgatója (2017-ig).