A mai világban a A fekete város (televíziós sorozat) egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a A fekete város (televíziós sorozat) minden korosztály és szakma számára érdekes téma lett. Megalakulása óta a A fekete város (televíziós sorozat) szenvedélyes vitákat váltott ki, és intenzív tanulmányok és kutatások tárgya. Kétségtelen, hogy a A fekete város (televíziós sorozat) egy sokrétű téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és érdemes mélyrehatóan megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését a mai világban.
A fekete város | |
1972-es magyar televíziós sorozat | |
![]() | |
Bessenyei Ferenc Görgey Pál szerepében | |
Rendező | Zsurzs Éva |
Alapmű | Mikszáth Kálmán: A fekete város |
Műfaj | regényen alapuló televíziós sorozat |
Forgatókönyvíró | Thurzó Gábor |
Dramaturg | Aczél János |
Főszerepben | |
Zene | Szőllősy András |
Operatőr | Czabarka György |
Vágó | Zákonyi Sándor |
Hangmérnök | Wechter Ernő |
Jelmeztervező | Katona Piroska |
Díszlettervező | Mátay Lívia |
Gyártás | |
Gyártó | Magyar Televízió |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Forgatási helyszín | |
Játékidő |
|
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató |
|
Korhatár | ![]() |
További információk | |
A fekete város Mikszáth Kálmán regényből Zsurzs Éva rendezésében 1970–71-ben készült hétrészes színes tévéfilmsorozat.
A felvételek nagy részét eredeti helyszíneken – tehát Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Kistapolcsányban és Telcsen – forgatták.[2] Az 1. részben lévő vízimalmos jeleneteket Örvényesen, az 5. részben Bibók Zsigmond deresre húzását Pápán, az Esterházy-kastélynál vették fel. A tévésorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilm is készült, később ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is.
Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja komor hangulatban várta a új esztendőt. Lőcse városában vidám ünnepléssel köszöntötték az új, a 18. századot. A szilveszteri ólomöntés baljós jövendöléssel zavarta meg a város vezetőinek mulatságát. A másnapi, újévi vadászat tragikusan végződött. Görgey kutyáját, Fitykét lelőtte Kramler uram, a város főbírája, az alispán hirtelen haragjában halálosan megsebesítette a főbírót. Ezzel a tragikus eseménnyel kezdődött a hosszú háborúság: az alispán és a lőcsei polgárok között. Közben kirobban a Rákóczi-szabadságharc, de ez az eseményekben csak háttérszerepet tölt be, viszont ebből lehet következtetni, mennyi idő is telhetett el valójában a lőcsei főbíró meggyilkolása (1701. január 1.) és Görgey Pál alispán kivégzése (1705 után, de 1707 előtt) között.
Almási József, Ambrus András, Bakó Márta, Balázs Péter, Bende László, Milan Bruchác, Csók István, Dávid Kiss Ferenc, Dózsa László, Ferdinándy Gáspár, Ferdinandy Géza, Galgóczy Imre, Gurnik Ilona, Harkányi Ödön, Hollós Melitta, Horváth Pál, Kárpáti Rezső, Komlós András, Lelkes Ágnes, Mészöly Júlia, Pethes Ferenc, Pintér Tamás, Rákosi Mária, Szabó Kálmán, Szersén Gyula, Telessy Györgyi, Tichy Rezső, Tihanyi Tóth László, Váradi Balogh László, Verebes Károly.
# | Cím | Rendező | Író | Premier |
---|---|---|---|---|
1. | A gyanú | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
2. | Szemet szemért | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
3. | Két szomszédvár | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
4. | Rozáli | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
5. | Az áruló | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
6. | Egy szál rózsa | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |
7. | Szeszélyes gondviselés | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | ![]() |