Wilhelm Georg Berger

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wilhelm Georg Berger különböző aspektusait, elemezve a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és a különböző összefüggésekben való relevanciáját. A Wilhelm Georg Berger a történelem során vita és vita tárgya volt, és a terület szakértőitől a nagyközönségig sok embert érdekelt. Az évek során a Wilhelm Georg Berger fejlődött, és alkalmazkodott a modern világ változó valóságához, és alapvető szerepet játszik abban, ahogyan megértjük a különböző kihívásokat, és hogyan nézzünk szembe velük. A Wilhelm Georg Berger részletes és kimerítő vizsgálatán keresztül igyekszünk megvilágítani annak kevésbé feltárt dimenzióit, és új perspektívákat kínálunk, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos vitát.

Wilhelm Georg Berger
Született1929. december 4.[1][2][3][4][5]
Kőhalom
Elhunyt1993. március 8. (63 évesen)[1][2][3][4][5]
Bukarest[6]
Állampolgárságaromán
Nemzetiségeerdélyi szász
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Georg Berger témájú médiaállományokat.

Wilhelm Georg Berger (Kőhalom, 1929. december 4. – Bukarest, 1993. március 8.) erdélyi szász zeneszerző, hegedűművész, karmester, muzikológus, a Román Akadémia levelező tagja.

Pályafutása

A bukaresti konzervatóriumban tanult 1948–1952 között, olyan tanároknál mint Alexandru Rădulescu (brácsa), Zeno Vancea (zenetörténet), Ioan Șerfezi (elmélet és szolfézs), Cecilia Nitzulescu-Lupu és Anton Adrian Sarvaș (hegedű). 1948-1958 között a bukaresti „George Enescu Filharmóniánál volt hegedűs, 1953–1958 a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége vonósnégyesében is. 1968-1989 között a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége titkári tisztségét töltötte be. 1991-ben a Román kamdémia levelező tagja lett, és ugyanettől az évtől óraadó tanárként is tevékenykedett a bukaresti zeneakadémián. Cikkei és tanulmányai a Muzica, Studii de muzicologie, Studii și cercetări de istoria artei, Contemporanul, Secolul XX és România literară hasábjain jelentek meg. Vezényelte a jászvásári, brassói, marosvásárhelyi és aradi szimfonikus zenekarokat.

Életművét többek között 24 szimfónia, 21 vonósnégyes, oratóriumok, versenyművek, szonáták, orgonaművek, misék alkotják. 6. vonósnégyese első díjat nyert Liège-ben, egyik hegedűszonátáját pedig 1964-ben III. Rainier monacói herceg-díjjal ismerték el, egy hegedűversenye 1966-ban első díjat nyert Brüsszelben. Elméleti munkássága során írt egy könyvsorozatot a szonáták esztétikájáról, egy könyvsorozatot a vonósnégyesekről, egy hangversenykalauzt és több könyvet a zeneszerzés elméletét illetően.

Zeneművei

  • op. 3: Szonáta brácsára és zongorára
  • op. 4: Improvizáció és kettős fúga (zenekari mű)
  • op. 6: A vadászaton (dal)
  • op. 7: Szonáta hegedűre és zongorára
  • op. 8: Szimfonikus variációk
  • op. 9: 5 Petrarca-szonett (dal)
  • op. 12: 1. brácsaverseny
  • op. 13: Vonósötös
  • op. 14: 1. szimfónia
  • op. 15: Verseny vonószenekarra
  • op. 16: 2. brácsaverseny
  • op. 17: Zongoraszonáta
  • op. 18: Szonáta brácsára és csellóra
  • op. 19: A gyermekek meséiből (szvit)
  • op. 21: Szonáta csellóra és zongorára
  • op. 22: 2. szimfónia
  • op. 23: Rapszodikus képek (szvit)
  • op. 24: Szonáta szólóhegedűre
  • op. 25 Nr. 1: 1. vonósnégyes
  • op. 25 Nr. 2: 2. vonósnégyes
  • op. 25 Nr. 3: 3. vonósnégyes
  • op. 25 Nr. 4: 4. vonósnégyes
  • op. 25 Nr. 5: 5. vonósnégyes
  • op. 25 Nr. 6: 6. vonósnégyes
  • op. 26: 3. szimfónia
  • op. 27: Szonáta fuvolára, brácsára és csellóra
  • op. 28: Csellószonáta
  • op. 29: 1. hegedűverseny
  • op. 30: 4. szimfónia
  • op. 31: Csellóverseny
  • op. 32 Nr. 1: 7. vonósnégyes
  • op. 32 Nr. 2: 8. vonósnégyes
  • op. 32 Nr. 3: 9. vonósnégyes
  • op. 32 Nr. 4: 10. vonósnégyes
  • op. 32 Nr. 5: 11. vonósnégyes
  • op. 32 Nr. 6: 12. vonósnégyes
  • op. 33: Meditációk (variációk)
  • op. 34: Variációk fúvósokra
  • op. 35: Brácsaszonáta
  • op. 36: Verseny két hegedűre és zenekarra
  • op. 37: 5. szimfónia
  • op. 38: 6. szimfónia
  • op. 39: 7. szimfónia
  • op. 40: 8. szimfónia
  • op. 41: Zongoraötös
  • op. 42: Fuvolaverseny
  • op. 43: Száz árbocból (kantáta)
  • op. 44 Nr. 1: 13. vonósnégyes
  • op. 44 Nr. 2: 14. vonósnégyes
  • op. 44 Nr. 3: 15. vonósnégyes
  • op. 44 Nr. 4: 16. vonósnégyes
  • op. 45: Verseny hegedűre és két vonósnégyesre
  • op. 46: 9. szimfónia
  • op. 47: 10. szimfónia
  • op. 48: 11. szimfónia
  • op. 49: 12. szimfónia
  • op. 50: Szonáta hegedűre és orgonára
  • op. 51: Három esti dal
  • op. 52: AZ 1848-as év (kantáta)
  • op. 53: Verseny hegedűre, csellóra és zenekarra
  • op. 54: Ballada (zenekari mű)
  • op. 55: Verseny hegedűre, csellóra és zenekarra
  • op. 55a: Szonáta hegedűre és brácsára
  • op. 56: 13. szimfónia
  • op. 57: Klarinétverseny
  • op. 58: Orgonaszonáta
  • op. 60: Orgonaverseny
  • op. 61: Faust (kantáta)
  • op. 62: Partita szólóhegedűre (szvit)
  • op. 63: 2. hegedűverseny
  • op. 64: Verseny hegedűre, csellóra, zongorára és zenekarra
  • op. 65: Három dal
  • op. 67: 14. szimfónia
  • op. 68: 15. szimfónia
  • op. 69: Horia (szimfonikus költemény)
  • op. 70: Fuvolaszonáta
  • op. 71: Fantasia con ricercari
  • op. 72: Fantasia choralis con ricercari
  • op. 73 Nr. 1: 17. vonósnégyes
  • op. 73 Nr. 2: 18. vonósnégyes
  • op. 73 Nr. 3: 19. vonósnégyes
  • op. 73 Nr. 4: 20. vonósnégyes
  • op. 73 Nr. 5: Esti mise
  • op. 73 Nr. 6: Credo-mise
  • op. 74: Klarinétkoncert
  • op. 75: 16. szimfónia
  • op. 76: 17. szimfónia
  • op. 76a: Poema per sonare (kamarazene)
  • op. 77: 18. szimfónia
  • op. 78: 19. szimfónia
  • op. 79: 20. szimfónia
  • op. 80: 21. szimfónia
  • op. 81: Fantasia modalis
  • op. 82: 21. vonósnégyes
  • op. 83: Parabola (fantázia)
  • op. 83a: Allegoria modalis (orgonadarab)
  • op. 84: Karácsonyi mise
  • op. 85: Húsvéti mise
  • op. 86: 22. szimfónia
  • op. 87: 23. szimfónia
  • op. 88: 24. szimfónia
  • op. 89: Szonáta hegedűre és orgonára
  • op. 90: Verseny szólóhegedűre
  • op. 91: Verseny szólócsellóra
  • op. 92: Orgonaverseny
  • op. 93: Missa brevis
  • op. 94: Verseny szólóbrácsára
  • op. 95: Messa da requiem
  • op. 96: Missa solemnis
  • op. 97: Magnificat (orgonadarab)
  • op. 98: Glossa (orgonadarab)
  • op. 99: Orgonakoncert
  • op. 100: Toccata con corale
  • op. 101: Litania (orgonadarab)
  • op. 102: Antifonia coralis (orgonadarab)

Zenetudományi munkái

  • Ghid pentru muzica instrumentală de cameră,1965;
  • Muzica simfonică - în 5 volume: vol. I (Barocă-Clasică) – 1967; vol II (Romantică, 1830-1890) – 1972; vol. III (Romantică-Modernă, 1890-1930) – 1974; vol. IV (Modernă-Contemporană, 1930-1950) - 1976; vol. V (Contemporană, 1950-1970) – 1977;
  • Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, 1970;
  • Cvartetul de coarde de la Reger la Enescu, 1979;
  • Dimensiuni modale,1979;
  • Estetica sonatei clasice, 1981;
  • Estetica sonatei romantice,1983;
  • Estetica sonatei moderne, 1984;
  • Estetica sonatei contemporane,1985;
  • Estetica sonatei baroce, 1985;
  • Teoria generală a sonatei, 1987;
  • Clasicismul de la Bach la Beethoven (1990);
  • Mozart. Cultură și stil (1991);

Díjai és kitüntetései

  • 1964, Monte Carlo: III. Rainier monacói herceg-díj
  • 1965, Liège: első díj a nemzetközi vonósnégyes-szerzői versenyen
  • 1966, Brüsszel: első díj az Erzsébet királynő nemzetközi versenyen
  • 1966 és 1985: A Román Akadémia díja
  • 1967, 1974, 1977, 1981 és 1985: a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége díja
  • 1967, 1969, 1974: Munka Érdemrend (IV., III., illetve II. osztály)
  • 1979: Augusztus 23 Érdemrend

Hivatkozások

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Georg Berger című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Georg Berger című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források