Walter Matthau

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Walter Matthau hatását a kortárs társadalomra. Megalakulása óta a Walter Matthau kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet számos területén, és a populáris kultúrától a szórakoztatáson át a politikáig és a gazdaságig mindent befolyásolt. Az évek során a Walter Matthau végtelen vitákat és vitákat váltott ki, mivel relevanciája és jelentése a társadalmi és technológiai változások hatására változott. A mélyreható elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Walter Matthau jelentőségét a mai világban, figyelembe véve identitásunk, nézőpontunk és tapasztalataink alakításában betöltött szerepét.

Walter John Matthau
1952-ben
1952-ben
SzületettWalter John Matthow
1920. október 1.[1][2][3][4][5]
New York[6]
Elhunyt2000. július 1. (79 évesen)[1][7][2][3][4]
Santa Monica[8]
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Házastársa
  • Grace Geraldine Johnson (1948–1958)
  • Carol Grace (1959–2000)
Gyermekei
Foglalkozása
Iskolái
  • The New School
  • Seward Park High School
Kitüntetései
Halál oka
SírhelyeWestwood Village Memorial Park temető (Carol Grace)
Magassága189 cm
Színészi pályafutása
Aktív évek1948–2000
Híres szerepei
Műfajok
Díjai
Oscar-díjak
Golden Globe-díjak
BAFTA-díjak
Tony-díjak
Legjobb férfi főszereplő színdarabban
Furcsa pár (1965)
Legjobb férfi mellékszereplő színdarabban
A Shot in the Dark (1962)
Walter John Matthau aláírása
Walter John Matthau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter John Matthau témájú médiaállományokat.

Walter Matthau (New York, 1920. október 1. – Santa Monica, Kalifornia, 2000. július 1.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész.

Eredeti neve Walter John Matthow volt, azonban hamar ráérzett, hogy ezzel a névvel nem lehet karriert csinálni Hollywoodban, így vált Walter Matthau néven világhírűvé. Főleg vígjátékokban játszott. Számtalan filmben szerepelt együtt kollégájával, Jack Lemmonnal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte.

Életrajz

Fiatalkora

1920. október 1-jén született, New Yorkban, Manhattan Lower East Side részén, bevándorló zsidó szülők gyermekeként. Édesapja Ukrajnából, míg édesanyja Litvániából származott. Középiskolai tanulmányait a Seward Park High School-ban folytatta. Eredeti vezetékneveként gyakran a Matuschanskyt jelölik meg, ezzel ellentétben igazi neve Walter John Matthow volt. Mivel gyakran szólították Jake-nek, ezért alkalmanként önmaga is Walter Jake Matthow-ként írta nevét. Amikor fiatalon elkezdett színészkedni a New York-i Zsidó Színházban (New York Yiddish Theater), akkor határozta el, hogy megváltoztatja nevének betűzését. Úgy gondolta, hogy a Matthow túl durva és kellemetlen, ezért a választása a Matthau-ra esett, és ezt meg is tartotta élete végéig. Matthau a második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok Légierejénél szolgált. A 8. légierő 453. bombázócsoportjánál volt rádiós-lövész egy B–24 Liberatoron, ugyanennél az alakulatnál szolgált James Stewart is, a közép-kelet-angliai RAF Old Buckenhamen települt a csoport. Törzsőrmesteri (staff sergeant) rendfokozatot kapott és ez idő tájt kezdett el komolyan érdeklődni a színészet iránt.

Magánélete

Matthau élete során kétszer nősült, házasságaiból három gyermeke született.

1948-ban feleségül vette Grace Geraldine Johnsont, akitől két gyermeke született, David 1953-ban és Jenny. 1958-ban, tíz év után elváltak. 1959-ben vette el második nejét, Carol Grace színésznőt. Házasságukból született egy közös fiuk, Charles Matthau (1962), aki szintén színész lett.

Az 1960-as évek

Bár Matthau már az 1950-es években megkapta első filmes szerepét a Kentucky vadász című westernben – melyben egy negatív karaktert játszott – igazán a hatvanas évektől kezdte jegyezni a nevét a szakma, az olyan filmekért, mint az Amerikai fogócska (1963) és a Bombabiztos (1964). Majd 1966-ban szerepet kapott a Sógorom, a zugügyvéd című komédiában, és ezért az alakításáért nyomban elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. A forgatást öt hónapos szünetre kellett helyezni, miután Matthau komoly szívrohamot kapott. Ennek következtében felhagyott napi három csomag dohányzási szokásával.[9] Ebben a filmben szerepelt először együtt Jack Lemmonnal. Két évvel később a Neil Simon által írt Furcsa pár című vígjáték mindkettejük számára meghozta a világsikert. Az évtized végén A kaktusz virága és a Helló Dolly! című filmekben nyújtott emlékezetes alakítást.

Az 1970-es évek

A hetvenes évek elején a Jack Lemmon által rendezett Csakazértis nagypapa/Kocher nagypapa című filmben játszotta el a címszereplőt, melyért Oscar-díjra jelölték. Három évvel később ismét összeállt a híres páros és a Szenzáció! című 1974-es komédiában nyújtottak felejthetetlen alakítást. Még ugyanebben az évben szerepelt a Földrengés című katasztrófafilmben. Egy évvel később egy híres színpadi darab filmváltozatában, a Napsugár fiúkban játszott főszerepet és játékáért ismét jelölte az akadémia a legjobb színész díjára.

Az 1980-as évek

A nyolcvanas években sorban készültek a vígjátékai; Ipi-apacs (1980), …Kinek a bírónő (1981), Haver, haver (1981), A túlélők (1983), nem mellesleg az első két filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra jelölték. 1986-ban egy kalózkapitányt formált meg a Kalózok című kalandfilmben, majd az évtizedet újfent egy komédiával, az Ideggyogyó című filmmel zárta.

Az 1990-es évek

A kilencvenes évek igen sikeresen teltek a színész pályafutásában, hiszen 1991-ben szerepelt Oliver Stone nagyszabású filmdrámájában, a JFK – A nyitott dosszié című filmben, majd két évre rá Jack Lemmonnal karöltve eljátszották talán leghíresebb szerepüket, A szomszéd nője mindig zöldebb (1993) című vígjátékban. A film forgatása után kétoldali tüdőgyulladás miatt kórházba került.[9] Ugyanebben az évben a Dennis, a komisz című családi film Wilson bácsiját is eljátszotta. 1994-ben Albert Einsteint alakította, Meg Ryan és Tim Robbins társaságában, az I.Q. – A szerelem relatívban, majd a korábbi sikerfilm folytatása következett, Még zöldebb a szomszéd nője (1995) címmel. 1995 decemberében egy vastagbéldaganatot távolítottak el tőle, látszólag sikeresen, mivel a halotti bizonyítványában nem szerepelt a rák.[9] Az évtized végét két vígjátékkal zárta, a Tengerre tata! (1997) és a Furcsa pár 2. (1998) című filmekkel, természetesen Lemonnal együtt. 1999 májusában több mint két hónapig volt kórházban ismét tüdőgyulladás miatt.[9]

2000-ben

Walter Matthau és felesége sírja

Matthau nem tétlenkedett és szerepet vállalt a Női vonalak (2000) című vígjátékban, melyben Meg Ryan, Lisa Kudrow és Diane Keaton haldokló édesapját alakította. Annak ellenére, hogy már súlyos betegségekkel küzdött akkoriban. Ugyanis az orvosok érelmeszesedéses szívbetegséget diagnosztizáltak nála. Így azonban ez a film volt utolsó munkája, hiszen 2000. június 30-án késő este szívrohamot kapott otthonában, és mentővel a Santa Monica-i St. John kórházba szállították, ahol néhány órával később, július 1-jén hajnali 1 óra 42 perckor elhunyt, majdnem 80 évesen.

Halotti bizonyítványában a halála okai között szerepelt a "szívmegállás", az "atheroscleroticus szívbetegség", a "végstádiumú vesebetegség" és a "pitvarfibrilláció" mint jelentős hozzájáruló tényezők. Rákról egyszer sem esett szó.[10]

Sírja, a Westwood Village Memorial Park nevű temetőben található, Los Angelesben.

Válogatott filmográfia

Bővebben: Walter Matthau-filmográfia

Fontosabb díjak és jelölések

Oscar-díj
Golden Globe-díj
BAFTA-díj
David di Donatello-díj
Tony-díj

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter Matthau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. ↑ a b c d Obituary, guardian.com; accessed August 20, 2015.
  10. ↑ Walter Matthau Death Certificate. YouTube. . (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Források

További információk

Commons:Category:Walter Matthau
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Matthau témájú médiaállományokat.