Vincenzo Viviani

Manapság a Vincenzo Viviani olyan téma, amely az emberek és a közösségek széles körét nagyon fontos és érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár kulturális relevanciája, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Vincenzo Viviani sokak figyelmét felkeltette, vitákat, reflexiókat és kutatásokat generált ezzel a témával kapcsolatban. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Vincenzo Viviani nagy érdeklődést váltott ki a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​​​hatása miatt. Ebben a cikkben a Vincenzo Viviani különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.

Vincenzo Viviani
Életrajzi adatok
Született1622. április 5.
Firenze
Elhunyt1703. szeptember 22. (81 évesen)
Firenze
SírhelySanta Croce
Ismeretes mintViviani-tétel, Viviani-féle test
Nemzetiségolasz
IskoláiPisai Egyetem
Pályafutása
Szakterületfizika, matematika
Hatással voltak ráGalilei, Torricelli
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincenzo Viviani témájú médiaállományokat.

Vincenzo Viviani (Firenze, 1622. április 5. – 1703. szeptember 22.) olasz matematikus és tudós volt. Először Evangelista Torricelli, majd Galileo Galilei tanítványa volt.

Élete

Viviani Firenzében született és itt nevelkedett, jezsuita iskolába járt. A Medici-házból való II. Ferdinánd toszkánai nagyherceg támogatásával matematikakönyveket vett. Evangelista Torricelli tanítványává vált. fizikával és geometriával kezdett foglalkozni.

1639-ben, 17 éves korában, Galileo Galilei segédje lett. 1642-ig – Galileo haláláig – tanítványa maradt. 1655 és 1656 között Viviani megszerkesztette az első kiadást Galileo összegyűjtött munkájából.

Torricelli halála után 1647-ben, a firenzei Accademia dell’Arte del Disegno Vivianit nevezte ki Torricelli helyére. Viviani a főherceg kísérleti akadémiájának az első tagjai között volt, (Accademia del Cimento, egy évtizeddel később hozták létre).

1660-ban Viviani és Giovanni Alfonso Borelli kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a hang sebességét. Egy ágyúból kilőtt lövedék villanása és hangja közötti időbeli különbségéből, és a távolságából kiszámították, hogy ez az érték 350 m/s. Ez jelentős előrelépés a korábbi 450 m/s-hoz képest. A jelenleg elfogadott érték 331,29 m/s (0 °C-on). 1661-ben az ingával és annak forgásával kísérletezett, 190 évvel megelőzve Foucaultot.

1666-ig Viviani a nagy matematikus hírneve miatt, jobbnál jobb ajánlatokat kapott. XIV. Lajos francia király például felajánlotta neki az Académie Royale professzori tisztségét, amíg II. János Kázmér lengyel király csillagászi állást ajánlott fel. Azonban a Medici nagyherceg, attól félve, hogy elveszíti Vivianit, felajánlotta, hogy legyen udvari matematikusa. Viviani ezt elfogadta.

1703-ban halt meg, azonban teljes munkásságát még halála előtt összegyűjtötte. Ezt később Luigi Guido Grandi publikálta.

Érdekesség

A Hold Viviani nevű kráterét róla nevezték el.

Kapcsolódó szócikkek

Források