Valletta

Valletta (Il-Belt)
Valletta címere
Valletta címere		 Valletta zászlaja
Valletta zászlaja
Mottó: Città Umilissima
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
Alapítás éve1566
PolgármesterAlexei Dingli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
IrányítószámVLT
TestvérvárosokListaPalermo
ÜnnepLista
Népesség
Teljes népesség6444 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség7517,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület0,84 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897777777778, 14.512535.897778°N 14.512500°EKoordináták: é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897777777778, 14.512535.897778°N 14.512500°E
Valletta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.
Valletta városa
Világörökség
Valletta látképe
Valletta látképe
Adatok
OrszágMálta
Világörökség-azonosító131
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1980
Elhelyezkedése
Valletta (Málta) Valletta Valletta Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897777777778, 14.512535.897778°N 14.512500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.

Valletta, máltai nevén Il-Belt (a város) Málta fővárosa és egyik helyi tanácsa. A Máltai főegyházmegye érseki társszékvárosa. Lakossága 6315 fő. Nevét alapítójáról, Jean Parisot de La Valette johannita nagymesterről kapta.

Fekvése és klímája

Valletta Malta sziget északkeleti partján, a Marsamxett öböl és a Nagy Kikötő közti Sceberras-félszigeten fekszik. A várost délnyugatra a félsziget másik részét elfoglaló Floriana határolja.

Vallettában mediterrán éghajlat jellemző. Az éves átlaghőmérséklet 20,5 °C, télen 10-15 °C, nyáron 25-30 °C között van. Az átlagos csapadékmennyiség 112,5 mm/hónap. A napsütéses órák száma átlagosan napi 8,16.

Valletta éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)24,523,725,630,233,838,941,943,135,830,026,224,343,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,015,016,018,022,026,030,030,027,023,019,016,021,5
Átlaghőmérséklet (°C)12,012,013,015,018,022,026,026,024,021,016,013,018,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,09,010,012,015,018,021,022,020,017,013,011,014,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)0,40,62,84,15,77,28,58,26,54,31,70,10,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)8956472813321317992103544
Havi napsütéses órák száma1551692172703103303723412702171801552986
Forrás: Weatherbase, BBC Weather


Története

A Nagymesteri Palota épülete Az Auberge de Castille et Leon épülete, ma a miniszterelnök rezidenciája

A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1530-ban kapta meg Málta szigeteit, és a Nagy Kikötő melletti Castello a marét választotta székhelyéül. Azonban már az 1560-as években javasolták külföldi mérnökök, hogy a szemközti Sceberras-félszigetre, amelynek csak a csúcsát foglalta el a Sant'Elmo-erőd, erődítéseket kellene építeni, ugyanis a félsziget magasabban volt, mint Castello a mare, és a modern ágyúk már képesek voltak átlőni az öböl fölött.

1565-ben az törökök ostrom alá vették a Nagy Kikötő erődjeit (Sant'Elmo, Castello a mare, Senglea), és valóban, a Sceberrasról lőtték is a túlparti városokat. Ezért, amikor a Nagy ostrom véget ért, Jean Parisot de La Valette nagymester 1566. március 28-án megalapította a félszigeten az új várost, amelynek saját nevét, valamint a Città Umilissima nevet adta. Első építésze Francesco Laparelli olasz mérnök volt. A város elkészültét egyikük sem érte meg, De La Valette 1568-ban halt meg, Laparelli két évvel később. Az építkezést Ġlormu Cassar máltai építész folytatta, és végül 1571. március 18-án Pietro del Monte nagymester átköltöztette a lovagrend főhadiszállását az új városba.

A város modern megoldásokkal büszkélkedhetett, többek között föld alatti vízhálózata volt, bár friss vízért egészen 1618-ig Marsa vízfolyásaihoz kellett járniuk. 1573-ban megkezdődött a Szent János-társkatedrális építése, 1574-ben megnyitotta kapuit a Sacra Infermeria, Európa egyik legmodernebb kórháza. 1615-re Alof de Wignacourt nagymester 15 kilométeres vízvezetéket építtetett a Rabat-környéki forrásoktól, ezzel a város friss vízhez jutott. A 17. század első felétől a félsziget védtelen déli részén újabb erődítések épültek, amelyek tervezőjükről, Pietro Paolo Florianiról a Floriana nevet kapták. 1676-ban orvosi iskola nyílt a Sacra Infermeria keretén belül, 1732. január 9-én megnyitotta kapuit a szigetek első színháza, a Teatro Pubblico (a mai Manoel Színház elődje). 1761-ben megnyílt az első közkönyvtár, 1769-ben megalakult Málta egyeteme, 1786-ban pedig a Matematikai- és Tengerészeti Tudományok Iskolája.

A nagymesterek a város védelmére erődök sorozatát építették a két nagy öböl partjain: Floriana (1634–1721), a Ricasoli-erőd (Kalkara, 1670-től), Cospicua (1675-től), a Manoel-erőd (1726-tól) és a Tigné-erőd.

Valletta 1801-ben

1798. június 12-én Ferdinand von Hompesch zu Bolheim nagymester átadta a szigeteket Napóleon tábornok francia seregének. A máltaiak felkelése miatt a Henri de Vaubois tábornok vezette franciák ide szorultak vissza, és éhezés és belső viszályok ellenére két évig tartották a várost az időközben portugál és brit segítséggel megerősített helyiekkel szemben. Végül 1800. szeptember 5-én feladták a várost. Málta brit koronagyarmat lett.

Bár Valletta maradt Málta székhelye, a jelentős fejlesztések a környék jobb adottságú városaiban zajlottak. Valletta így megőrizte lovagkori arculatát, a britek csupán néhány épületet emeltek, mint például a Királyi Operaházat. Az első jelentős fejlesztés a városban a vasút megépítése volt, amelynek végállomása a főkapu melletti árokban ma is látható. 1905-től villamosvonal kötötte össze a Három Várossal és Żebbuġ-dzsal. A fejlődés az első világháború alatti teljes foglalkoztatottságban érte el a csúcsát. A háború után rohamosan nőtt a munkanélküliség, a körülmények miatt 1919. június 7-én felkelés tört ki a városban, s a brit hadsereg közbelépése négy halálos áldozatot követelt. Nemzetgyűlés alakult, és sikerült kiharcolni az 1921-ben bevezetett új alkotmányt, amely a birodalmi ügyek kivételével teljes függetlenséget biztosított Máltának. A két világháború között megszűnt a villamos- és vonatközlekedés, helyette egyre nagyobb szerephez jutottak az autóbuszok.

A második világháború során a lakosság nagyon sokat szenvedett. Olaszország hadbalépésének másnapjától egészen a fegyverletételig bombázták a Nagy Kikötő környékét. Egy ejtőernyősökkel végrehajtott támadás tervét is elkészítették, de feltehetően reménytelennek itélték, ezért végül meg sem próbálták. 1941 májusától a tengeri utánpótlás is akadozott, ezért éhínség tört ki. 1942 telén és tavaszán volt a legszörnyűbb a pusztítás, a városból alig maradt épen valami. Augusztus 15-én végre megérkezett az utánpótlás a Nagy Kikötőbe, szeptember 29-én itt írták alá az olasz flotta megadását, és októberre a brit légierő uralta Málta légterét. Ettől kezdve a szövetségesek vezetői lakták be a várost és környékét, hogy előkészítsék a szicíliai partraszállást. 1945. január 30. és február 3. között Vallettában találkozott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, hogy előkészítsék a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat.

1946-ban megalakult a Nemzetgyűlés, 1947-től az új kormány székhelye lett a város. A háborútól kezdve lakossága folyamatosan csökken. 1964-ben lett a független Málta fővárosa. 1980-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. 1998-ban erődítései a Lovagi erődök Málta kikötőiben néven javasolt világörökségi helyszín részei is lettek. 2010-től nagyszabású építkezés kezdődött a florianai oldalon (City Gate Project), ahol a főkapu lebontásával új épületegyüttes, köztük a parlament és egy szabadtéri színház épül. Az egykori Porta San Giorgio (Szt. György-kapu) helyét 2011. május 15-én átadták a forgalomnak, a teljes építkezés befejezését 2013-ra tervezték.

Ma az Európai Unió legkisebb fővárosa.

Önkormányzata

Vallettát héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 4 nemzeti párti és 3 munkáspárti képviselőből áll.

Polgármesterei:

Ünnepei

Nevezetességei

A Szent János-társkatedrális A Victoria-kapu Az Alsó Barakka Kertek A Nagymesteri Palota belső udvara

Templomok

Egyéb látnivalói

Kultúra

Valletta színházaival és múzeumaival Málta talán legfontosabb kulturális központja. Ezen kívül Málta egészének támogatásával beadja a nevezését a 2018-as évre az Európa kulturális fővárosa címre.

Band clubjai:

Múzeumok

Málta állami múzeumait a Heritage Malta üzemelteti.

Színházak

Sport

Sportegyesületei:

Közlekedés

A városba autóval – néhány rész kivételével – már csak engedéllyel lehet behajtani, a szomszédos Floriana szélén található parkolókból azonban néhány perc alatt megközelíthető. A városkapu előtti St. James-árokban lévő buszpályaudvarra fut össze Málta autóbusz-vonalainak jelentős része. A máltai nemzetközi repülőtér 5 kilométerre található, a Valletta Waterfront (kikötői terminál) pedig sétálva is elérhető.

Autóbuszjáratai (2018. decemberi adatok):

Híres szülöttei

Testvérvárosok


További információk

Commons:Category:Valletta A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  2. ↑ Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative sites. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  3. ↑ „City Gate reopens for pedestrians”, Times of Malta, 2011. május 15. (angol nyelvű) 
  4. ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  5. ↑ St. John's co-cathedral (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  6. ↑ St. Dominic parish (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. június 26.)
  7. ↑ „Localities unite behind Valletta in cultural capital bid”, Times of Malta, 2011. január 26.. (Hozzáférés: 2011. január 26.) (angol nyelvű) 
  8. ↑ King's Own Band Club (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  9. ↑ Heritage Malta (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  10. ↑ Teatru Manoel (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  11. ↑ Sports (angol nyelven). di-ve.com. . (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  12. ↑ Valletta F.C. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  13. ↑ Valletta Lions R.F.C. (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  14. ↑ Malta Public Transport. publictransport.com.mt. . (Hozzáférés: 2018. december 26.)

Források


Málta helyi tanácsai és települései
Malta helyi tanácsaiAttard · Balzan · Birgu · Birkirkara · Birżebbuġa · Bormla · Dingli · Fgura · Floriana · Għargħur · Għaxaq · Gudja · Gżira · Ħamrun · Iklin · Isla · Kalkara · Kirkop · Lija · Luqa · Marsa · Marsaskala · Marsaxlokk · Mdina · Mellieħa · Mġarr · Mosta · Mqabba · Msida · Mtarfa · Naxxar · Paola · Pembroke · Pietà · Qormi · Qrendi · Rabat · Safi · San Ġiljan · San Ġwann · San Pawl il-Baħar · Santa Luċija · Santa Venera · Siġġiewi · Sliema · Swieqi · Tarxien · Ta’ Xbiex · Valletta · Xgħajra · Żabbar · Żebbuġ · Żejtun · Żurrieq
Malta más településeiBaħar iċ-Ċagħaq · Baħrija · Bidnija · Bubaqra · Buġibba · Burmarrad · Fleur-de-Lys · Ħal Farruġ · Manikata · Marfa · Paceville · Qawra · Swatar · Ta’ Qali · Xemxija
Gozo helyi tanácsaiFontana · Għajnsielem · Għarb · Għasri · Kerċem · Munxar · Nadur · Qala · Rabat · San Lawrenz · Sannat · Xagħra · Xewkija · Żebbuġ
Gozo más településeiMarsalforn · Mġarr · Santa Luċija · Xlendi
Európai fővárosok
EurópaOrszágokAmszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Baku · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Chișinău · Dublin · Helsinki · Jereván · Kijev · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Asztana · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Pristina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tbiliszi · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikánváros · Vilnius · Zágráb
Egyéb területekChinvali · Douglas · Episzkopi · Gibraltár · Kariész · Longyearbyen · Mariehamn · Saint Helier · Saint Peter Port · Sztepanakert · Szuhumi · Tiraspol · Tórshavn
Málta világörökségi helyszínei
KulturálisĦal Saflieni-i hipogeum · Valletta városa · Málta megalitikus templomaiMálta
Nemzetközi katalógusok