Qrendi

 A településen világörökségi helyszín található 
Qrendi
A Kék Barlang
A Kék Barlang
Qrendi címere
Qrendi címere
Qrendi zászlaja
Qrendi zászlaja
Mottó: Tyrium dirutas servo moles
Közigazgatás
Ország Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Carmel Falzon (Munkáspárt, 1999 óta)
Irányítószám QRD
Ünnep Szűz Mária (augusztus 15.)
Népesség
Teljes népesség2752 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség515,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,90 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834166666667, 14.45888888888935.834167°N 14.458889°EKoordináták: é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834166666667, 14.45888888888935.834167°N 14.458889°E
Qrendi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Qrendi témájú médiaállományokat.

Qrendi (IPA: ) Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget déli részén. Lakossága 2525 fő (2005). Nevének olasz írásmódja Crendi, a név feltehetőleg az olasz grandi (nagy) szóból ered. Területén áll kettő Málta híres, az UNESCO Világörökség részét képező megalitikus templomai közül: Ħaġar Qim és Mnajdra.

Története

Ħaġar Qim homlokzata Mnajdra, a háttérben Filfla

A terület első lakói a templomépítők voltak. Néhány sekély sír és két nagyon jó állapotban megőrzött templomkomplexum, Ħaġar Qim és Mnajdra őrzi az emléküket a tanács Żurrieq-hoz közeli határában, az előbbi Kr. e. 3600 körül épült. Ezután azonban a sziget őrzésére alakult milícia 1417-es összeírásáig nincs emlék a területről. Akkor 26 háztartást említenek. Az 1565-ös Nagy ostrom után hálából kápolna épült a település határában, a Szt. Anna-kápolna. 1618-ban lett önálló egyházközség, temploma 1712-re készült el. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend lovagjai közül többen építettek villákat a községben. A 17. században Jean Paul Lascaris-Castellar (1636-1657) és Martín de Redín (1657-1660) nagymesterek egy-egy őrtornyot építtettek a part szikláira, a Wied iż-Żurrieq Towert és a Ħamrija Towert.

A község a lovagrend, majd a britek uralma alatt is lassan fejlődött. A második világháború idején leszállópálya épült a falu mellett, amely az 1943-as szicíliai partraszállást volt hivatott segíteni. A tengelyhatalmak bombái jelentős károkat okoztak Qrendiben.

1994-ben Málta egyik helyi tanácsa lett. Bár a közelmúltban is jelentős átalakítások történtek a községben - a buszpályaudvar kiépítése vagy köztér létrehozása egy régi villa helyén - az összkép ma is hűen tükrözi a több évszázados Qrendi jellegzetességét.

Önkormányzata

Qrendit öttagú helyi tanács irányítja. 3 képviselő munkáspárti, 2 a Nemzeti Párt tagja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusa óta van hivatalban.

Polgármesterei:

Mnajdra alaprajza és képei

Nevezetességei

Ħaġar Qim

A sziget legnagyobb, négy önálló épületmaradványból álló megalitikus komplexuma. Részei: bejárat, udvar, jósfülke. Az udvarról további két apszisos helyiség, és két egyszerű ovális terem nyílik. A monumentális homlokzat része egy 5 méter magas. Maradványaira 1647-ben találtak rá; a feltérképezés 1851-ben, az ásatások 1885-ben kezdődtek meg. Bejáratának környékét 1947 és 1950 között újraépítették.

Mnajdra

A déli part közelében, Ħaġar Qimtől délnyugatra található a három templomromból álló templomkomplexum. A templomok két szinten helyezkednek el egy félkör alakú udvar körül és három különböző időszakban épültek. Az első templom a legkisebb, alaprajza háromlevelű lóhere alakot formáz és jellegét tekintve követi Ġgantija templomainak mintáját. A legjobb állapotban a legalacsonyabban fekvő, ún. második, vagy déli templom maradt fenn. A középső, legmagasabban fekvő templomba, amely utolsóként épült, monumentális hármas-kapu vezet; nevezetessége hogy egyik kőtömbjén a tetővel ellátott templom faragott mása áll.

Il-Maqluba

Il-Maqluba

Qrendi határában található a 100 méter hosszú, 60 méter széles, helyenként 40 méter mély szakadék. A karsztos mélyedés valószínűleg egy barlang beomlásával keletkezett, fennmaradt beszámolók szerint 1343. november 24-én. A hirtelen téli esők több méter mélységben fel tudják tölteni vízzel, ám a víz hamar elszivárog.

Kék Barlang

A Kék Barlang, (Il-Ħnejja, angolul Blue Grotto) a qrendi partszakasz egy kőíve, amely alól a tenger kimosta a puhább kőzeteket. Nevét arról kapta, hogy az átjáróban a tenger különleges kék színben játszik. A csónakokkal, amelyek a közeli Wied iż-Żurrieq öbléből indulnak, teljesen át lehet haladni az ív alatt, be a mögötte nyíló barlangba.

Egyéb nevezetességei

Torri ta' Xutu Az Octagonal Tower (Nyolcszögű Torony)

Kultúra

Band clubjai:

Egyházi szervezetek:

Sport

Sportegyesületei:

Közlekedés

Nyugatról Siġġiewin, Valletta felől a repülőtér alatti aluljárón keresztül közelíthető meg.

Autóbuszjáratai:

Híres szülötte

Jegyzetek

  1. Jelentése: A föníciaiak építményeit őrzöm
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  4. St. Mary's Musical Society Qrendi (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  5. Lourdes Band Club (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  6. Qrendi Scout Group (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  7. Qrendi F.C. (angol nyelven)
  8. Timetables (angol nyelven). Malta Public Transport. (Hozzáférés: 2022. július 20.)

Források